Az épület tökéletes alapozásának megfelelő kialakítása kulcsfontosságú a jövőbeni szerkezeti problémák megelőzéséhez. Az alaptestek betonozása ezért kiemelt figyelmet érdemel. Ismerje meg a folyamat lépéseit útmutatókkal! Előző blogunkban a télen is végezhető építési és felújítási munkákról írtunk, olvasta már?
Ház alapozás, az alapozás menete
Az alapozási munkálatokhoz rendelkezésünkre kell állnia a megfelelő terveknek és engedélyeknek. Akár ipari generálkivitelezés, akár építőipari cég bevonásával készülő magán projekt a feladat, a munkálatokat minden esetben földmunka, tereprendezés, talajmunka előzi meg, mely során felkészítjük a helyszínt az építőipari gépek és a nagy tömegű beton fogadására.
Természetesen ekkora már elkészültek a szükséges tervezési és engedélyeztetési dokumentációk, már jóval a munkálatok megkezdése előtt.
Az alapozás tekintetében két opció közül választhatunk, attól függően, hogy lesz-e pince vagy sem. A munkálatok megkezdése előtt a vízvezeték szerelőknek a szennyvízcsatornát, és a bejövő vízvezeték részére a védőcsöveket el kell helyezni az alapba.
Alapozás, építkezés – szinvonalbau.hu
Ezt követi az alaptestek sarokpontjainak kitűzése, kimérése. Nagyon fontos, hogy ez pontosan a kivitelezési terv alapján készüljön! Érdemes inkább duplán ellenőrizni a mérési adatokat. A sarokpontokat a talajba vert betonacél pálcákkal jelöljük meg. A sarokpontok mellett szükséges a magassági fixpont kitűzése is, mely a függőleges viszonyítási pont lesz.
A sarokpontokat az alaprajz szerint, a magassági fixpontot pedig a metszetek alapján határozzuk meg. Eszközök tekintetében a sarokpontok kitűzéséhez mérőszalag vagy lézeres távolságmérő eszköz, a függőleges kitűzéshez vízmérték, csöves vízmérték vagy optikai/lézeres szintező műszer használható.
Következő lépés a sarokpontok kibiztosítása, melyhez zsinórpad építése szükséges. A zsinórpad a 0-szinttől plusz egy méter magasságban megépített deszka „kerítés” melynek tetejére szegekkel rögzítjük az alapok sarokpontjait. A zsinórpad geodéziai GPS és koordináták megléte esetén elhagyható.
Milyen mélységű legyen az alapozás?
Az alapozási mélység meghatározásával folytatjuk a kivitelezést. Ez a műszaki rajzokban előre meghatározott érték, melyet számos tényező befolyásol, úgymint az épület vagy szerkezet típusa, az éghajlati zóna, az építési terület talajszerkezete és a talajvíz szintje is.
Figyelembe kell venni az épület szerkezetét – úgymint az emeletek számát és súlyát. Kihagyhatatlan a szintezés, valamint az alap felső síkjának meghatározása is.
A függőleges szintek meghatározását követően kerül sor a földkiemelésre. Ez történhet gépi, vagy kézi erővel. 1,2 m-nél mélyebb alapárok (vagy alapgödör) esetén a balesetek és az esetleges kár megelőzése érdekében a földfal beomlása elleni védekezés indokolt. Ebben az esetben rézsűs földkiemelés vagy dúcolás szükséges.
Amennyiben a földkiemelés magas talajvízszintet tár fel, úgy talajvízszint-süllyesztés szükséges.
Az alapgödör vizét az alapsík alá nyúló kutakkal állandó, fokozatos szivattyúzással tudjuk vízteleníteni.
Ha az építési dokumentáció vasalt alapot ír elő, ezen a ponton következik
a betonacél armatúra elhelyezése.
Az így előkészített területen következhet a betonozás, és az ehhez szükséges zsaluzás is – melyet a statikus terv szerinti minőségben végezzünk. Még a betonozási munkálatok elkezdése előtt arról kell dönteni, hogy kész betont szállítsanak az alaphoz, vagy pedig béreljenek egy betonkeverőt, és helyben készüljön el a beton.
A kész beton minősége biztosabb és egyenletesebb, mint a helyben kevert betoné. A beton legnagyobb sűrűségének eléréséhez tömörítést használjunk.
Korábban ezt döngöléssel vagy lyukasztással érték el, de manapság a tömörítést többnyire vibrációval végzik. A friss beton formába öntésekor légbuborékok keletkeznek. Ha nem távolítjuk el a légbuborékokat a betonkeverékből, akkor a beton porózussá vagy áteresztővé válik. A porózus vagy áteresztő beton szivárgások, korrózió forrása lehet az épületben.
A tömörítés olyan technika, ahol a vibrálással keltett rezgések hatására a betonrészecskék egymás közti súrlódása csökken. A légbuborékok és fölösleges víz a felszínen kiválik, mely által a beton tömörül. A vibráláshoz tű- vagy lapvibrátorok használhatók. A technika segít elérni a beton tervezett szilárdságát, és végső soron megnöveli a ház vagy épület élettartamát. 
Az egyik legfontosabb építési feladat a beton utókezelése
Ahhoz, hogy a minőségi elvárásoknak megfelelő, terhelhető és időtálló legyen az építkezés során használt beton, nagyon fontos lépés a friss betonalap utókezelése. Az alapanyag megfelelősége önmagában nem elégséges, a befektetett idő és pénz is kárba veszhet, ha az utolsó fázist nem végezzük kellő gondossággal.
A friss beton meglehetősen sérülékeny, ezért elsősorban a fizikai behatásoktól kell megvédeni. A teljes szilárdság eléréséig a beton számára nélkülözhetetlen a víz jelenléte, ezért mindenképp meg kell védeni a kiszáradástól.
Ezt a legegyszerűbben a felület locsolásával, permetezésével érhetjük el, de speciális eszközökkel a párolgás elleni védelemmel is óvhatjuk a kiszáradástól.
A kellő gondossággal, körültekintően elkészült alap biztosítja számunkra a hosszú élettartamot, a készülő ingatlan tartós minőségét. 
Köszönjük, hogy elolvasta írásunkat! Kérem, ha bármilyen kérdése merült volna fel, vagy éppen Ön is kivitelező keres, hívjon, vagy írjon nekünk!
