2021, jan 7 | Alrendszerek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Újdonság
Ha a használatbavételi engedély 2020. december 31 utánra esik, akkor az épület energetikai követelményrendszere jelentősen szigorodik.
Új lakóépületek, társasházi lakások használatát az építésügyi hatóság csak abban az esetben engedélyezi, ha azok kielégítik a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jogszabályi követelményeket.
Ezen felül pedig az épület teljes energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrásból szükséges fedezni.
Mit jelent a közel nulla energiaigény?
Ez a követelményszint lényegesen szigorúbb a hatályos előírásoknál. Az épület energiaigénylét – az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva – legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásnak kell biztosítania, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben került előállításra. A jelenlegi követelményszint egyáltalán nem tartalmaz megújuló részarányt.
Mely épületekre vonatkozik az új szabályozás?
Azon új épületeknek kell megfelelniük az új követelményeknek, melyek
- végleges használatbavételi engedélye 2020. december 31. után kerül kiadásra, vagy
- építése hatósági jóváhagyással 2020. december 31. után zárul le.
Nincs kivétel a fenti szabály alól, továbbá az építtető felelőssége, hogy a szükséges határidőre befejezze az építkezést vagy az épületet a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó jogszabályi követelmények megfelelően átalakítsa.
Azok az épületek, melyek nem felelnek meg az új követelményeknek, 2020. december 31. után nem kapnak használatbavételi engedélyt vagy az építkezés befejezésének bejelentését a hatóság nem hagyja jóvá.
forrás: https://hitelnet.hu/hitelek/
2020, dec 30 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az építés során bizonyos technológiai folyamatok nem végezhetők bármikor. A kevés jó szakember és az idő szerepe viszont felértékelődött, ezért örülünk, ha a beleférünk a feszített időbeosztás és a határidők szorításába.
Sok olyan előregyártott, félkész termék van melyekhez csak (megadott receptúra alapján) vizet kell adni, és máris beindulnak azok a vegyi folyamatok, melyek révén a termék kifejti áldásos hatását. Ilyen a habarcsok, a vakolatok, a ragasztók nagy része. A hozzáadott víz szép lassan elpárolog, hátrahagyva a megszilárdult, megkötött végterméket. A dolog kulcsa tehát, hogy a víz olyan ütemben párologjon el, hogy a kötési folyamat optimális legyen. Az általában jellemző kötési idő 12-36 óra, amit azonban a külső körülmények alaposan felboríthatnak, mint például a hideg, fagyos időjárás.
Ráadásul hideg környezetben lelassul a víz elpárolgása, ezáltal lelassul a kötési folyamat. (Akár több hétre is nőhet!)
Ehhez nem kellenek súlyos mínuszok! (Mínuszokban a kicsapódott pára még meg is fagyhatna, további károkat okozva.)
Egyszerű alapszabály szerint azt szokták mondani, hogy +5 C alatt nem lehet vizes technológiákkal dolgozni. Ez a hőfok különböző adalék anyagokkal maximum 0 fokig csökkenthető.
Tehát akkor felvihető-e a homlokzati hőszigetelés télen?
A téli hónapokban egyáltalán nem javallott homlokzati hőszigetelést építeni.
A következő gyakori kérdés, hogy meddig kellene mindenképpen eljutni a hőszigetelő rendszer építésében még a tél beállta előtt – ha már látható, hogy reménytelen a végére jutni?
A válasz, hogy a hőszigetelést (legyen az EPS vagy kőzetgyapot) mindenképpen célszerű megvédeni a tél viszontagságaitól. Ha viszont erre rákerül a hálóbeágyazásos ragasztóréteg, akkor ez gond nélkül ki fog bírni egy telet (miközben védi az alatta levő szigetelést). Tavasszal aztán egy alapozással/tisztítással folytatható a munka a végleges vakolat/festék felhordásával.
2020, okt 27 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A fagyállóság a porozitás, vagyis a vízfelvétel függvénye. A hazai időjárási viszonyok mellett a préselt technológiával készült lapok közül a 3% alatti vízfelvételű, vagyis a B I. kategóriába tartozó lapok ajánlhatók kültérre is.
Emellett a fagyállóság minősítésére született egy szabvány is (MSZ EN 202). A szabvány ide vonatkozó előírása a vizsgált lapok százszori fagyasztás-felengedését írja elő -5 és +5 °C között. A jég -4°C-on éri el legnagyobb térfogatát, ekkor károsítja legjobban a lapokat, így ennek a szabványnak nehezebb megfelelni, mint a korábbi magyar szabványnak. Érdemes, hát figyelni erre az „apró” különbségre.
Szükséges a kopásálló járólap kültéren
Kültéren ugyancsak jó, ha foglalkozunk a kopásállósággal. Erre vonatkozóan a PEI-érték az irányadó. Egy lap PEI-értékét vizsgálat során állapítják meg. A vizsgálat alatt a lap felületén egy acélgolyókkal teli hengert forgatnak, és azt figyelik, hogy mikor tapasztalható a lapon szemmel látható kopásnyom. A különböző PEI-értékek szerint változik, hogy egy burkolólapot milyen felületre ajánlanak. A PEI IV. vagy V. értékkel rendelkező hideg burkoló lapok alkalmasak kültéri és nagy forgalmú felület borítására.
Mi is az a Gres lap?
Az elnevezések között találkozni fogunk a gres-lap burkolatok fogalmával. Tegyünk is ide egy – nem is olyan kicsi – kitérőt. A gres-lapok legfontosabb jellemzője, hogy a vízfelvételük 0,5% alatt van, ami a legalacsonyabb érték a kerámia burkolólapok között. Megkülönböztetünk fajtája alapján mázas, illetve máz nélküli gres lapokat. A gres lap kiváló minőségét a gyártási technológiának köszönheti: először a különböző összetevőkkel kiegészített agyagot finom porrá őrlik. Majd az összekevert alapanyagokat egy szárítóban porlasztják, így jön létre a préselésre alkalmas granulátum. Ezt egy nagy nyomású prés segítségével összenyomják, így a masszában nem marad levegő, és ekkor alakul ki a burkolólap formája is. A préselés után az immáron formáját elnyert lap ismét egy szárító berendezésbe kerül, hogy a maradék nedvességet is kivonják a lapból, megelőzve ezzel az esetleges hibákat (hajszálrepedések, torzulások). Amennyiben a lap egy mázas gres lap, akkor ezt követően kerül a lapra a vékony mázréteg. Végül nem marad más, mint az égetés, amely egy 1200°C feletti kemencében történik. Ez a technológia biztosítja, hogy a gres lapoknak kiemelkedően jó a kopásállósága, rendkívül alacsony a porozitásuk, és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.
forrás: https://lakbermagazin.hu/praktikus-lakberendezesi-otletek/722-mitol-fagyallo-egy-jarolap-mi-az-a-pei-ertek-mi-szamit-i-osztalyu-burkololapnak.html
2020, szept 14 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Egyre fontosabb az építőiparban a természetes és környezetbarát anyagok használata. Szerencsére ezeknek az anyagoknak az ára is folyamatosan csökken, így többen és többen döntenek úgy, hogy az építkezés során fontos szempont a környezettudatosság is.
Az elmúlt pár évtized az építőipar fellendülésével párhuzamosan a világ egy jelentős részén a természetes építőanyagok háttérbe szorulásáról is szólt. Eltűnt a vályog, a szalma, sok helyen a fa, ezek helyét átvette a beton.
Ki gondolta volna akár 100 éve, hogy egyszer hiány lesz homokból vagy hogy a csak hatalmas energiabefektetéssel előállítható cement lesz az egyik uralkodó anyag? Az elmúlt években világossá vált, hogy ez a tendencia nem folytatható, egyre többen kezdtek visszatérni a természetes építőanyagokhoz.
Csökkenő árkülönbség
A folyamatot segíti az is, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt a környezetbarát építőanyagok 30-50 százalékkal voltak drágábbak, ez mostanra a felére csökkent és úgy tűnik, ez már elég volt a jelentős változáshoz.
Mit válasszunk?
A kérdés az, milyen építőanyagot érdemes választani, ha az embernek fontos a környezete. Szerencsére ma már egyre nagyobb a választék.
Az ilyen téglák teljes életciklusuk során sem jelentenek veszélyt az ökológiai egyensúlyra. Ráadásul meglepően kevés energia kell az építőanyagok előállításához, gyakorlatilag nincs melléktermék, azaz csökken a természeti környezet terhelése.
A „fehér tégla” 2000 óta a falazóelemek között egyedülállóként elismert Környezetbarát termék, mely segíti a földi élet feltételeinek megőrzését.
2020, szept 7 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Nem csak a tél közeledtével érdemes foglalkozni a hőszigetelés témájával, hanem azért is, mert 2021-től új, az eddiginél szigorúbb épületenergetikai szabályozás lép életbe.
Mit érdemes tudni róla? Minden olyan épületre vonatkozik, aminek a kulcsátadása 2021. január 1. után van.
A szigetelés természetesen már a falaknál elkezdődik. A falazóelemek piacán sokrétű választékkal találkozunk. Érdemes hát több forrásból utánanézni, hogy melyiket válasszuk, mert páratechnikai, környezetvédelmi szempontok is felmerülnek az anyagi és ízlésbeli elvárások mellett.
Ha már megvan a fal, akkor ugyancsak sokszázezer forintról beszélünk, amikor a szigetelő anyagok között válogatunk. A kőzetgyapot még mindig jó választásnak tűnik, hiszen ennek köszönhetően elkerülhető a penészedés. Kezd helyet követelni magának az üveggyapot is, de itt és most nem dolgunk, hogy pontot tegyünk nagy kőzetgyapot kontra üveggyapot vita végére. A választásnál az alábbi szempontok kerülnek latba. Legyen jó a hőszigetelésben, legyen kellően stabil szerkezetű, nem éghető, akusztikailag kedvező tulajdonságú és egyszerűen felhasználható.
Az ásványi hőszigetelő lapok például azért érdekesek, mert tulajdonképpen a legegyszerűbb módon, levegővel hőszigetelnek. A millió apró pórus közé zárt levegővel teremtik meg a szigetelést. Éppen ezért a párát is áteresztik, ami nagyon nem mindegy, ha a lakásban vagy házban a belső térben megfelelő természetes klímát szeretnénk.
Szóval a hőszigetelés egyre fontosabb lesz, nem árt tehát alaposan átgondolni a kérdést, mielőtt belevágnánk.
2020, máj 4 | Alrendszerek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A kőműves szakma egy nagy múltra visszatekintő foglalkozás, amelynek jelentése az idő során változott. Mai értelemben a kőműves feladata, hogy épületek falszerkezeteit és falidomait, válaszfalakat, beton és vasbeton szerkezeteket, kéményeket, szellőzőket és csatornákat épít, vagy javít. Épületeket falaz és vakol, elhelyezi a nyílászárókat, kialakítja a homlokzatot. Azonban sok esetben ennél még szerte ágazóbb tevékenységeket is végez. Kezdetben csak a kőanyagból házat emelő szakembert nevezték kőművesnek. Jelentésbővüléssel a téglából, vályogból építkező falrakó is a kőműves fogalomkörébe került. Már a korai Árpád-korban országszerte emeltek kőművesmunkával falusi egyházi épületeket, ritkábban világi célúakat, bár a föld-, sövény- és fafalazat még később is többségben maradt. A kőművesek és más építőmunkás szakmák szervezetei a földmunkásság mellett a hazai munkásmozgalom legsajátosabb vidéki bázisaivá váltak, falvaink, városaink politikai életére évtizedeken át közvetlen befolyást gyakoroltak. A kőművesmesterség sok évszázados múltú hagyományai, szokásai viszont a legutóbbi évek gyökeresen megváltozott körülményei, munkaszervezeti keretei ellenére is tovább élnek (pl. bokrétaállítás).
