Digitalizáció segíti a vakolatszín választást

Digitalizáció segíti a vakolatszín választást

Míg a megfelelő hőszigetelőrendszer kiválasztása fél óra, a vakolat színének eldöntése irracionálisan sok idő lehet. Ezt a döntést egyszerűsíti le egy új innováció, amivel egyedülállóan a teljes épület színvilága összeállítható.

A színválasztás nehéz döntés. Puritán fehér? Hagyományos halványsárga árnyalat? Modern antracit? A döntés amellett, hogy évtizedekre szól, sokat árul el a tulajdonos személyiségéről. Ezért is tart sokkal több ideig, mint a hőszigetelőrendszer kiválasztása. Máig a legelterjedtebb módszer a színminták alapján történő választás. Emellett léteznek színtervező programok, azonban azok lehetősége korlátozott, rendszerint az épületnek csak a homlokzata színezhető.
Az innováció újdonsága, hogy modellezhetjük a saját ingatlanunk stílusát. Több épülettípus közül választhatunk, melyeken külön színezhető a tető, a nyílászáró, a lábazat és az eresz, így elkészíthetjük a saját ingatlanunk színvilágát, amivel könnyebbé válik a döntés.

A webes alkalmazás újdonsága, hogy teljesen egyedi kombinációkat lehet összeállítani, szinte bármilyen színvilág megalkotható. Kilenc épülettípus közül választhatunk a „Kádár-kockától” a minimál stílusú házig. A nyílászárók, az ereszek és a tetők színei a legelterjedtebb színekből választhatóak ki. A homlokzatot 1002, lábazatot 42 féle színben tervezhetjük. További specialitás, hogy a termékhez készített programban van lehetőség a lábazatok színvakolattal történő tervezésére is, szintén 1002 féle színben.

A program kifejlesztésénél nagy gondot fordítottak a fény és árnyék megjelenésére a felületeken, a lehető legvalósághűbb látvány érdekében.

forrás: https://magyarepitestechnika.hu/index.php/epitoanyagok/digitalizacio-segiti-a-vakolatszin-valasztast/

Így zajlik egy profi tereprendezés

Így zajlik egy profi tereprendezés

Nyilván a kiskertek esetében nem egy jelentős kihívás, de házhelyek vagy több hektáros területek esetében nagyon komoly problémákat okozhat a későbbiekben, ha a tereprendezés nem megfelelő keretek között történt. Hogy bizonyítsuk ezt az állítást, az alábbiakban öt pontba foglaltuk össze, hogy miként is zajlik a folyamat.

  1. A rendezendő terület felmérése

A minőségi tereprendezés első lépése minden esetben a munkaterület pontos felmérésével indul. Erre azért van szükség, hogy a munkavégzők rendelkezésére álljanak a megfelelő gépek és eszközök, hiszen sok esetben a rendezésre váró területet erdők vagy épületek fedik, amelyek rengeteg problémát vethetnek fel mind a tisztításuk, mind az elhordásuk tekintetében. A felmérés során rendszerint már megállapítható lesz az elvégzendő munka időtartama, de az is, hogy kell-e később extra földet hordani a helyszínre, vagy inkább felesleg termelődik majd.

  1. Fák és bokrok kitermelése, épületek elbontása

Ha a felmérést követően a helyszínre érkeztek a megfelelő munkagépek és eszközök, akkor megkezdődhet a tényleges tereprendezés. Amennyiben fák és bokrok fedik a területet, megindul a növények kitermelése, méghozzá gyökérzetük kiásásával egyetemben. Utóbbi kapcsán rendkívül fontos, hogy a mélyről kiásott és kitépett gyökerek rengeteg extra földet nyelnek el a tereprendezés alatt, amivel mindig számolnia kell a kivitelezőnek. Ha a területen épületek álltak, a bontási munkálatokat és a törmelék elszállítását követően megkezdődik az alap kiásása és elhordása – hogy van-e alap, az rendszerint épületfüggő –, ami szintén jelentős extra földigénnyel jár, különösen pincék vagy mély betonalapok esetében.

  1. Föld elszállítása vagy feltöltése

Amint a terület megtisztításra került a fáktól, a gyökerektől, az épületektől és az egyéb objektumoktól, a munkagépek megkezdik a talaj kiegyengetését. Ilyenkor rendszerint már láthatóvá válik, hogy a terület melyik részéről lehet majd földet áthelyezni, hová kell tölteni, és elég lesz-e a helyszínen rendelkezésre álló mennyiség vagy máshonnan kell ideszállítani néhány köbmétert. Itt fontos megjegyezni és kiemelni, hogy ha a tereprendezés olyan helyszínen történik, ahol ház épül majd, ezáltal vélhetően füvesítésre és díszkert építésére is sor kerül a későbbiekben, akkor érdemes talajcserét is végrehajtani a felső réteg tekintetében. Amennyiben ez elmarad, a későbbi füvesítés során kellemetlen gyomnövények és egyebek nőhetnek bele a tiszta pázsitba.

  1. Terep elrendezése gépi földmunkával

A terep tényleges rendezését első ízben mindig a gépi földmunka indítja meg. Ennek során a toló-lapos markolók egyenesbe rendezik a felszínt, a hidraulikus karokkal rendelkező kanalas markolók pedig segíthetik a felesleges föld áthelyezését, vagy teherautóra pakolását annak érdekében, hogy mielőbb sík terep legyen a végeredmény. Kezdetben nagyobb gépek dolgoznak a tereprendezésen, de főként épületek mellett szükség van kisebbekre is, amelyek sokkal precízebb munkavégzésre alkalmasak.

  1. Terep elrendezése kézi földmunkával

Bár a megfelelő gyakorlattal rendelkező gépkezelők ma már a nagyobb munkagépekkel is rendkívül pontosan tudnak dolgozni, bizonyos esetekben azonban a tereprendezés során szükség lehet kézi földmunkára. Ez különösen jellemző épületek között, vagy olyan helyeken, amit a markolók nem tudnak megközelíteni. Ilyenkor ásókkal, lapátokkal, kapákkal, gereblyékkel és talicskákkal történik a munka finomhangolása, amire manapság már egyre ritkábban van szükség.

forrás: https://www.bekasepker.hu/igy-zajlik-egy-profi-tereprendezes

Mi a rendeltetésszerű használat és mi nem az az ipari padlóknál?

Mi a rendeltetésszerű használat és mi nem az az ipari padlóknál?

Örökzöld téma, de mostanában is többször találkozhatunk olyan esettel, ahol az üzemeltető és a kivitelező között az ipari padló, vagy a térbeton meghibásodásának okfeltárása és a felelősség megállapítása során konfliktus alakult ki.

A hibás teljesítés, a nem rendeltetésszerű használat és a természetes elhasználódás szempontjait különböző módon értelmezik és ítélik meg a felek. Attól függetlenül, hogy minden eset más és más, az alábbiakban foglaljuk össze azokat a tényezőket, melyek az ilyen irányú vitának a lezárásához segíthetik a feleket. Az alábbi csoportosítás tehát csak általános és tájékoztató jellegű, tapasztalati alapon készült:

A vágott fugák széleinek letöredezése (ha nincsen táblabillegés) a besüllyedt, a hiányos, a nem folytonosan tapadó fugázó anyag miatt következik be. Ez nem kivitelezési hiba, ha a jelenség nem 1 éven belül történik. Az ipari padlós fugázó anyagok 20-25%-os tágulásra képesek, ezért, ha a fugázás túl korán történik (30 napos kor előtt a betonozástól számítva), akkor a zsugorodásból túl nagy alakváltozások keletkeznek, az eredetileg 3,0-3,5 mm-es fugaszélesség akár duplájára is megnyílhat. Ezt a megnyílást már a fugázók nem tudják követni, ezért célszerű a betonozás után min. 60 nappal fugázni.

Ekkorra már a fugák akár 30-35%-ot is megnyílnak, tehát a zsugorodási folyamat jelentős része lezajlik, a további zsugorodás relatív kisebb. Ezt a jó minőségű fugázók már bírják követni, ezekkel nem szokott 1 éven belül probléma keletkezni.

Ha a megrendelő erőlteti a minél hamarabbi fugázást, akkor használhatunk ideiglenes fugatömítő szalagot, ez persze többletköltség. Kivitelezőként, mindenesetre dokumentáljuk azt, ha sürgetés miatt kényszerülünk ilyen megoldásokra.

Mindezektől függetlenül, a rendeltetésszerű használat esetén is, a természetes elhasználódás miatt a fugázóanyagok lesüllyedhetnek, kipereghetnek, a funkciójukat nem tudják sok esetben betölteni. Abban az esetben, ha a használat nem rendeltetésszerű, akkor ez a folyamat még gyorsabban lejátszódhat.

A targoncaforgalom intenzitása, a járművek sebessége gyorsítja a fugázóanyag tönkremenetelét, a fugaszélek letöredezését. Fontos tisztázni még a szerződéskötés előtt, hogy milyen targoncaforgalomra számíthatunk: targonca kerék típusa (levegővel fúvott kerék, tömörgumi kerék, műanyag kerék, vulkolan, acélkerék), kerékterhelés, targoncák sebessége (lényeges a dinamikus ütőhatás a nagyobb sebességek esetén), forgalom intenzitása (percenként, óránként mennyi targonca halad át egy-egy fugánál). Ha nem tisztázzuk előre, akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy hamar elhasználódnak a fugák, letöredeznek a fugaszélek.

Éppen a nagy igénybevételt jelentő targoncaforgalom miatt építenek az utóbbi 10-15 évben egyre gyakrabban ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót. Ebben az esetben nincsenek fugák, tehát ez a hibajelenség nem alakul ki, a munkahézagok, dilatációk viszont acél élvédelemmel ellátottak.

A rendeltetésszerű használatnak egyáltalán nem felel meg, sőt ellentétes azzal, ha a targoncák villái a padlót karcolják, ha tolják rajta a raklapokat, amiből esetleg szegek állnak ki. Ezek extrém terhelések, melyek hatására kiszakad a fugázóanyag, letöredeznek a fugaszélek, összekarcolódik a padlófelület. Reklamáció esetén, az első az legyen, hogy megnézzük, hogyan közlekednek a targoncák, vannak-e fugaanyag kiszakadás nyomok, karcos-e a padlófelület, láthatók-e ütésnyomok az ipari padlón a fugaszéleknél. Ha igen, akkor állíthatjuk, hogy a padló nem volt rendeltetésszerűen használva.

Persze nem lehet minden hibát erre fogni, de ilyen esetben részben, sőt nagy részben tehető felelőssé maga az üzemeltető is. Ha ezeket a jelenségeket látjuk, akkor máris jobb tárgyalási pozícióban vagyunk. Egy közös bejárás, de akár egy szakértői vizsgálat pontosíthatja a hibajelenségek súlyát, akár meg is lehet állapítani, hogy mely hibák következtek be a nem rendeltetésszerű használatból.

Az otthonfelújítási program nyomán megnőtt a kereslet az építőanyagokra

Az otthonfelújítási program nyomán megnőtt a kereslet az építőanyagokra

A növekedés valamennyi termékcsoportban érezhető, de legjobban a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok terén.

Az otthonfelújítási program hatására az első negyedévben megnőtt a kereslet a korszerűsítési munkáknál használt valamennyi termékcsoportban, de főként a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) az MTI-vel.
A szövetség szerint a lakáspiac fellendülését jelzi az is, hogy az 5 százalékos újlakás-áfa visszaállítása és a magánerős lakásépítés áfa-visszaigényelhetősége nyomán számos korábban leállított újlakás-projekt folytatódik és újakat is előkészítenek.  Az önkormányzati beruházások továbbra is elmaradnak a korábbi évekétől: a saját finanszírozási hátterű beruházások visszafogása és halasztása jellemző, míg a központi fejlesztési forrást jelentősebb arányban használó beruházásoknál kevésbé látszanak fennakadások. Mindezek miatt a magyarországi építőanyag-gyártók optimistán ítélik meg a magasépítési piac alakulását és ezért abban bíznak, hogy a járványügyi helyzet és a gazdaság újraindulása függvényében a termelési volumenek a második félévtől elérik, vagy egyes szegmensekben meg is haladják a 2019-es teljesítményt.

A MÉASZ ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra is problémát jelent, hogy hiány van szakképzett kőművesekből, nyílászáró-beépítőkből és szigetelőkből.

A beépítő szakemberek szűkös kapacitása a mostani felújítási hullámban fokozott minőségi kockázatot hordoz a beruházók szemszögéből. Közölték, a világpiaci hatások – főként a kínai gazdaság koronavírus-járványt követő újraindulása – miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, ami megjelent a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat és acéltermékeket felhasználó építőanyag és építési termékek gyártási költségeiben és értékesítési áraiban.

A szövetség szerint a külpiaci nyersanyagok árrobbanása Európa-szerte érinti az építőkémia termékeket, a nyílászáró gyártást, az épületgépészeti szolgáltatásokat, a műanyagalapú (EPS) hőszigetelők piacát, valamint az acélon keresztül a betonelemgyártást is. Az EPS hőszigetelőkről megjegyezték, hogy március végén a gyártók a petrolkémiai alapanyagok erős áremelkedése miatt mintegy 20 százalékkal emelték áraikat, míg tavaly tartósan csökkenő ártrend érvényesült. A MÉASZ szerint Magyarországon az építőanyag gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak, így a beszerzési költségek is csökkennek majd.

https://www.octogon.hu/epitoipar/epitoanyag-szovetseg-az-otthonfelujitasi-program-nyoman-megnott-a-kereslet-az-epitoanyagokra/

80 ezer magyar háztartás újulhat meg napelemmel és korszerű fűtési rendszerrel

80 ezer magyar háztartás újulhat meg napelemmel és korszerű fűtési rendszerrel

A 750 milliárd eurós európai uniós helyreállítási alapból Magyarország a tervek szerint 16-17 milliárd eurót kíván lehívni – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Steiner Attila a XI. Szolár Konferencián.

Ezek a források egyebek mellett a háztartási napelemek és energiatakarékos fűtési rendszerek támogatását szolgálják, tette hozzá az online eseményen a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Ezért nyáron ki fognak írni egy nagy volumenű pályázatot, amelynek a kerete várhatóan a 100 milliárd forintot is meghaladja. A pályázattal komplex energetikai megoldások kialakítását ösztönzik, ugyanis részben tetőszerkezetre helyezett saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszereket, emellett pedig energiatakarékos, korszerű, elektromos fűtési rendszereket kívánnak támogatni.

Mindezekkel nagyságrendileg 80 ezer háztartás korszerűsítését tűzték ki célul.
Steiner Attila közölte, a kormány számára kiemelt feladat, hogy a magyarországi napelemek kapacitása 2030-ra érje el a 6000 megawattot, valamint az elektromos közlekedés erősítése, utóbbi miatt pedig továbbra is támogatják majd az elektromos autók beszerzését.

A tervek szerint kormányzati forrásból 36 milliárd forintot különítenek el az elektromos buszok széles körben való elterjesztésére a következő években, és erre a célra az uniós helyreállítási alapból is szeretnének 50 milliárd forintot fordítani. A vidéki városokban már zajlik az elektromos buszok tesztelése, az utazók például Esztergomban is kipróbálhatják ezeket a járműveket – mondta az államtitkár.

Steiner Attila arról is beszámolt, hogy Magyarország folyamatosan vizsgálja, milyen technológiákra lesz szükség a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében. Közép- és hosszú távon nagy potenciált látnak a hidrogén gazdaságban, ezért a kormány most dolgozza ki a hidrogén startégiát, mert úgy látják, hogy a hidrogén, mint átmeneti tárolási lehetőség, fontos lehet a villamosenergia szektor számára, lehetőséget adhat a rendszer kiegyensúlyozására.

forrás: https://www.octogon.hu/epitoipar/80-ezer-magyar-haztartas-ujulhat-meg-napelemmel-es-korszeru-futesi-rendszerrel/

110 tonnás acélszerkezet tartja a Radetzky-laktanya műemléki homlokzatát

110 tonnás acélszerkezet tartja a Radetzky-laktanya műemléki homlokzatát

2023-ra születik újjá az évtizedek óta pusztuló, üresen álló egykori laktanyaépület, mégpedig szállodaként, illetve irodaházként.
A különleges műszaki megoldással készült építmény tulajdonképpen hidat képez a műemléki homlokzat és az új, modern épületszerkezet között, miközben gondoskodik a környező közművek védelméről is. A műszaki kihívások kulisszatitkaiba Biró Miklós ingatlanfejlesztési projektmenedzser avatja be az érdeklődőket.
„Az acélszerkezet különleges műszaki megoldással valósul meg, a homlokzat és a környező közművek megóvásával kapcsolatban ugyanis számos kihívással szembesültek a mérnökök”
A kézenfekvő megoldás egy kívülre alapozott megtámasztás lett volna, mert így a belső oldalon szinte zavartalanul lehetett volna elvégezni a leendő épület réselési, földkiemelési és szerkezetépítési munkáit.
A körülvevő járdákban azonban annyira sűrű a közművesítés, hogy még 30 centiméter átmérőjű jet-grouting technológiájú cölöpöknek sem sikerült helyet találni. A víz-, gáz-, csatorna-, villamos és telekommunikációs vezetékek mellett ugyanis még a külgazdasági és külügyminisztérium titkosított kábelei, a közlekedési lámpák hálózata és fonódó villamos nagyfeszültségű betápja is az épület előtt halad el.
A szakemberek fejében ezután felmerült egy, a járdákra támaszkodó vastag lemezalap opciója is – ezt azonban szintén el kellett vetni, mivel az építkezés ideje alatt a közművek nem lettek volna hozzáférhetők, például javítás esetén.
A műszaki kihívást ugyanakkor meg kellett oldani, hiszen az érintett közművek kiváltása akár több évig is tarthatott volna – addig pedig az acélszerkezetet és ezzel együtt a kivitelezést sem lehetett volna megkezdeni.
Így jutottak el a szakemberek egy különleges ötlethez, majd annak megvalósításához – úgy, hogy építéstechnológiai szempontból össze kellett hangolniuk a meglévő műemlék, az ideiglenes szerkezetek és leendő épületszerkezet térbeli és időbeli kialakítását is.
„Bár a merevítő acélszerkezet nagyrészt az épület körül látható, a homlokzati ablaknyílásokon keresztül egy a fal mentén futó belső acélpillérsornak, majd a homlokzat vonalán futó vasbeton sávalapnak adja át a terhet. Emellett a sávalap mellett készülhet el a pinceszinteket határoló résfal. A mértékadó szélteher miatt azonban további ferde támaszokra van szükség, amik benyúlnak a leendő épület kontúrjába. Ezek rögzítéséhez pontalapokra van szükség, e célra az úgynevezett réspillérekre támaszkodó, talajba beengedett acélpillérek szolgálnak majd” – tájékoztat Biró Miklós.
A 110 tonnás acélszerkezetnek meg kellett épülnie a régi épület utolsó traktusának elbontása előtt. Ez azt is jelenti, hogy a meglévő épület alá be kellett építeni a sávalapot, majd a födémeket átlyuggatva beengedni és összeépíteni az acélszerkezetet. Ezt megnehezítette az a furcsa tény, hogy az eredeti épület bal szárnya pincézve volt, míg jobb szárny az utcaszinttől nagyjából 2 méter magasan fel volt töltve.
Az acélszerkezet védelmében pedig immár bontható az épület utcai traktusa és megkezdhető a leendő épület réselése. Mivel azonban a réselőgépet fizikailag akadályoznák az elkészült ferde acéltámaszok, ezért egyet-egyet ideiglenesen ki kell majd venni az adott szakaszon végzett munka során. Természetesen a szerkezetet úgy tervezték, hogy ilyenkor a többi támasz is elbírja a várható terheket, de emellett a szélelőrejelzést is figyelniük kell az építésvezetőknek.
A réselés után pedig megkezdődik a földkiemelés a területen. Ahogy a munkaszint egyre mélyebbre ér, további oldalirányú merevítés elhelyezése szükséges a talajszint alá elhelyezett acélpillérekhez.
Az új épület építése során az ideiglenes acélszerkezet egészen addig marad bent, amíg műemlék homlokzat hozzá nem kapcsolható az az új monolit vasbeton szerkezethez. Ezután belülről, kézi munkával kerül elbontásra.

forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/kulonleges-acelszerkezet-epult-a-radetzky-laktanya-kore/