2021, ápr 23 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert
A hosszú, sötét, téli hónapok után újra itt a tavasz, és ezzel egyidejűleg a természet is újra életre kel. Nem kevés feladattal jár ez a kertes házban élők számára, hiszen sok mindenre kell egyszerre odafigyelni, de a legtöbben részben vagy teljes egészében kihagyják a gyepápolási teendőket, mondván: a fű magától is szép tud lenni, nincs szüksége törődésre. Ez viszont egy olyan tévhit, amit el kell oszlatni. A gyep kényes „jószág” a mi kontinentális éghajlatunkon.
Molnár Gábor Éva kertészmérnök felhívta rá a figyelmet, hogy a téli időjárási körülmények között a gyep is ugyanolyan igénybevételnek van kitéve, mint az örökzöldek, ami után regenerálódnia kell, és ebben mi magunk is szerepet kell hogy vállaljunk.
Tavasszal első körben késes gyepszellőztető géppel kell meglazítani a talajt. Ez a szerkezet akár fél centiméterre is felkarcolja a talaj felszínét, ezáltal újrasarjadásra készteti a fűszálakat.
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a gyepszellőztetéssel lezártnak tekintik a munkát, pedig az önmagában nem sokat ér. A kertfuvesites.hu szakértője szerint mivel ilyenkor nyitott a talaj, ez a legalkalmasabb időpont elvégezni a talajjavítók kiszórását és a gyep tápanyagozását, az esetleges betegségek megelőzése és a gyep regenerálódása érdekében.
forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2021/04/08/kert-gyep-fu-apolasa/
2021, ápr 15 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Ácsmesterségnek nevezzük a faszerkezeteket, illetve a stabil gerendaszerkezeteket készítő kisiparos tevékenységet. Az ács, vagy áts szó honfoglalás előtti török eredetű jövevényszavunk, valószínűleg a még nem specializálódott fafaragó embert jelölték vele. (Szláv megfelelője a taszár, illetve a teszér.) A fa faragása, illetve a késztermék alakja az idők során a kereslettől és a divattól függően változott, ennek megfelelően kivált belőle az asztalos, a teknőkészítő, a faesztergályos (a pipaszár készítő, oszlopkészítő, kulacskészítő), és a zsindelyfaragó stb. szakma, – a szobor vagy más díszítőelemek faragása pedig a művészet síkjára emelődött. Az ács szakma a 14. században céhesedett Magyarországon. A tetőszerkezethez, hídlásokhoz, vagy az egészen fából készítendő házhoz a 17. századtól vázrajzot, – a 18. század közepétől pedig tervrajzot készítettek. Így készítették az ácsok később a híd- és malomszerkezeteket, illetve az egyéb vízi műveket: a gátat és a zsilipet. A 19. század második felétől szigorúan képesítéshez kötött iparággá vált. Az ács szakmában már régebben elkülönült a hajóács és a malomács, – újabb keletűen pedig az ácsmesterségből a specializálódás révén a tetőfedő, állványozó stb. foglalkozási ágazatok váltak ki.
A leghíresebb ács a Bibliából ismert Szent József, – aki Krisztus nevelőapja volt.
Az ácsok által használt anyagok
Régebben fűrészeléssel és bárdolással, ácskapoccsal lefogatva alakították ki keményfa-rönkből a beépítendő anyagokat, majd faszegekkel rögzítették. (Kivételt képeztek a vörösfenyőből készített víz alatti támasztócölöpök.) Újabban fémszeget használnak. Mellőzik a bonyolultabb csapolásokat. A fatelepeken kapható gépekkel készre alakított gyalult gerenda, palló, léc főként puhafából készül. Az ,,igényesebb” épületekhez viszont ma nem hazai faanyagot használnak, hanem érintetlen és betegségektől mentes erdőkből, pl. Erdélyből származó keményfát hozatnak be, valamint a fatörzseket is mint régen kellő ideig (évekig) szárítják.
Szerszámok
Mérőfa, csapózsinór, ácsderékszög (szögelő), függő, szintező, jelölő (irdaló), fűrészfélék, bak, tőke, fejsze, bárd, szekerce, ék, véső, sulyok, ácskalapács, kézi fúróeszközök, csiga és kötél. Újabban a fűrészelés, a fúrás és az építési elemek helyükre illesztése gépesített. A műhelyekben pedig sok helyen megtalálható a gépi hajtású faeszterga is.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/ács_(foglalkozás)#A_foglalkozás_története
kép forrása: https://bkszc.hu/kepzes/34-582-01-acs-2/
2021, ápr 13 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az energiahatékony otthonok kialakítása egyszerűbb, mint gondolnánk. Az épületenergetikai szakmérnök szerint megfelelő házkialakítással, felújítással akár 5 éven belül is megtérülhet az egy-egy energiahatékonyabb megoldásba fektetett plusz pénz.
„A komplex energetikai felújítások kecsegtetnek a legnagyobb energia-megtakarítással, ugyanakkor kiváló eredményeket érhetünk el akkor is, ha csak egy-egy fejlesztésre fókuszálunk. Ha a legjobb eredményt szeretnénk elérni, érdemes párhuzamosan korszerűsíteni az épületszerkezeteket – hőszigetelés, nyílászáró-csere stb. –, és az épületgépészetet – pl. kazáncsere, napelem telepítése” – hívja fel a figyelmet Gali András épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa.
Minden épület más, így nincs rá általános recept, hogy pontosan hogyan és mivel a legjobb korszerűsíteni. A számításokat és javaslatokat egy energetikus tudja elkészíteni számunkra az ingatlan ismeretében.
Az otthonok hőveszteségének jelentős része a nyílászárókon keletkezik, ezért érdemes a kialakításkor, felújításkor egyaránt kiemelt figyelmet fordítani ezekre. Az épületek legnagyobb fogyasztását a téli fűtés jelenti, az ehhez kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések tehát kiváló befektetési lehetőséget jelentenek. Ezzel meggátolhatjuk ugyanis, hogy szökjön a meleg az otthonunkból, és az utcát fűtsük.
Mire figyeljünk felújításkor, házkialakításkor?
Általánosságban
– Mindenképp érdemes a legjobb színvonalon dolgoztatni, és a legjobb szerkezeteket választani.
– Ne higgyünk a gyártók szlogenjeinek, hasonlítsuk össze az egyes termékek ár-érték arányát a műszaki paraméterek és mérnök által készített energetikai számítások alapján.
forrás: https://epiteszforum.hu/energia-es-penz-megtakaritas-tudatos-hazkialakitassal
2021, ápr 5 | Érdekességek, Szakmai
Sokat foglalkozik a szakma a hőszigetelő rendszerek helyes kivitelezésével, de ritkán kerül szóba az alapfelület kérdése.
1. A falazat egyenetlenségei, azaz a síkpontosság
A homlokzati hőszigetelő rendszerek olyan réteges szerkezetek, melyekben az egyes rétegek geometriáját egymással párhuzamos síkok adják meg. Emellett további fontos szempont, hogy a rendszerek mechanikai rögzítésére szolgáló dübelek – legalábbis elméletileg – minden rögzítési ponton ugyanolyan lehorgonyzási hosszal kapcsolódnak az alapfelülethez a homlokzat teljes felületén. Ezek a szempontok megkívánják, hogy a hőszigetelő rendszert a maga függőleges határoló síkjaival egy, azzal szintén párhuzamos és egyenetlenségektől mentes alapfelületre rögzítsük.
2. A határoló szerkezetek légtömörsége
Légáteresztés, páraáteresztés, „lélegző falak”… szinte naponta halljuk ezeket a kifejezéseket a hőszigeteléssel kapcsolatban.
Hogy pontosan, számszerűen milyen egy falszerkezet légtömörsége, azt bonyolult számításokkal vagy kísérleti úton lehet meghatározni, erre azonban nem mindig van lehetőség. Csak bizonyos esetekben (pl. a passzívházaknál) kell valamennyi határoló-szerkezet légtömörségét igazolni.
forrás: https://www.otthonokeskertek.hu/cikk/szakmai/kell-e-vakolni-a-homlokzati-hoszigeteles-ala
2021, ápr 1 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert
A kertészkedés kialakulását a nomád életmódról való áttérés, vagyis a letelepedésnek (állandó vagy legalábbis állandónak szánt lakóhelyek létesítésének) és az élelmiszerek termelés útján való megszerzésének szándéka alapozta meg.
A kertészkedés – egyaránt értve ezalatt az élelmiszer-termelés célját szolgáló kertművelést, valamint a díszkertek kialakítását, fenntartását – lényegében végigkíséri az emberiség történetét.
A sátrak, majd házak környéki ásóbotos, kapás termesztés kialakulásával kezdetét vette a növénytermesztés folyamata. A letelepedő közösségekben a kezdetben jellemző közös művelést mind inkább felváltotta a családonkénti termelés: a földeket a családok külön-külön kezdték használni és művelni. Az ókori mezopotámiai társadalmakban, illetőleg az ókori Egyiptomban, Indiában, Kínában a folyóvölgyekből kiindulva igen magas szintű mezőgazdasági termelés bontakozott ki. Ezzel párhuzamosan az uralkodók, főpapok palotái körül megjelentek a mind inkább pompás és monumentális díszparkok, díszkertek, mint például Babilónia függőkertjei.
Az ókori görög poliszokban – illeszkedvén a társadalmi berendezkedéshez – a palotakertek helyett közparkokat létesítettek, melyek a közélet jelentős színterei voltak.
A palotakertek mellett azonban jelentősek voltak a polgárok díszes magánkertjei is.
A pannóniai kertekben előszeretettel ültettek rózsákat, liliomot, rozmaringot és levendulát. A lakóépületek körül – a díszkertek mellet – jelentős szőlőültetvények, gyümölcsösök és veteményes kertek is létesültek. A római birodalom összeomlását követően a Bizánci Birodalomban is jelentős kertkultúra bontakozott ki. E kor bemutatása során nem feledkezhetünk meg az arab paloták és kertek jelentőségéről sem, melyek az Ezeregyéjszaka varázást tükrözhették, telis-tele pálmafákkal és csodálatos virágokkal. A magyarok a Honfoglalást megelőzően – különösen a Kazár Birodalomban – megismerkedtek a földművelés és a kertészkedés jelentőségével. Zsigmond király a budai várhegyen a régi várat újjáépíttette és a megépült palota környékén kapott helyet a budai várkert. Mátyás király a palotát reneszánsz stílusban átépíttette, és az addigi zöldség-, gyümölcs-, szőlőültetvényeket kiegészítették a virágos díszkertek, melyeket számos dísznövény mellett szökőkutak, szobrok díszítetek. Mátyás király Visegrádon, a fellegvár alatt is gyönyörű palotát és függőkertet emeltetett.
Nyugat-Európában a királyi pompa és fényűzés a 17. századra érte el fénykorát. A barokk korra jellemző túldíszítettség az ekkor létesített palotákra, kastélyokra és az azokat körül ölelő kastélykertekre is jellemző.
Az ipari fejlődéssel kísért polgárosodás folyamatában megsokszorozódott a városok száma és lakossága, a gazdasági és társadalmi élet központjai pedig a városok lettek. Az urbanizáció velejárója a városi magánkertek megjelenése volt. A családi házak díszkertjeinek megjelenése a kertművelés fejlődésének azon mozgatórugója, mely napjainkra elvezetett a kertépítés önálló művészi, építészeti ágként történő megbecsüléséhez. A kertépítészet a szakemberképzésnek és a neves szakmai fórumoknak, kiállításoknak, illetve szaklapoknak köszönhetően napjainkban is folyamatos fejlődést mutat, melynek során újabb és újabb kertépítészeti trendek, irányzatok jelennek meg. Valljuk ugyanis, hogy a professzionális kertépítés nem szimplán egy munka, vagy elvégzendő feladat, hanem egy alkotási folyamat, melynek eredménye a környezetével harmóniát teremtő és ezáltal is fokozott esztétikai élményt nyújtó díszkert.
forrás: https://www.kertelunk.hu/kertepites-tortenete.html
2021, márc 30 | Egyéb kategória, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Újdonság
310 méteres magasságával lekörözte a 259 méter magas frankfurti Commerzbank Towert.
A Varso Torony (Varso Tower) 230 méteres magasságával Lengyelország legmagasabb építménye lett, nemrég pedig elkészült 80 méteres, 73 tonnás csúcsa is, amivel új rekordot állított fel, és az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója lett, lekörözve az eddigi csúcstartót, a 259 méter magas frankfurti Commerzbank Tornyot.
Az 53-szintes irodaházat a számtalan díjjal elismert londoni Foster+Partners tervezte. A hatalmas felhőkarcoló parkosított belső udvara – ami várhatóan 2022-re készül majd el – nyugalmat és felfrissülést biztosít az ott dolgozók számára. Az impozáns, tíz méteres belmagasságú lobby falait pedig kézzel készített mozaikok díszítik majd. A panorámaliftek 8m/s (28,8 km/h) sebességgel repítik majd a látogatókat a nyilvános tetőteraszokra, ahonnan 205 és 230 méter magasságból különleges látvány nyílik a városra. A szintén lélegzetelállító panorámát nyújtó étterem a 46. és a 48. szintek között kap helyet. Az épület már elkészült részein a négy méter magas üvegfüggönyökön keresztül árad be a fény az épületbe.
A torony nemcsak magassága miatt jelentős, de egyben az ország egyik legzöldebb épülete is, energiahatékonysági szempontból a legmagasabb BREEAM és WELL minősítésekkel rendelkezik. A Varso Tower a HB Reavis vegyes felhasználású Varso Place fejlesztésének utolsó állomása. A Varso Place Varsó szívében található komplexum irodákkal, szállodával, üzletekkel és innovációs központtal, a varsói központi pályaudvar közvetlen közelében.
forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/a-varso-torony-lesz-az-eu-legmagasabb-epulete/
