2021, jún 4 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Nyilván a kiskertek esetében nem egy jelentős kihívás, de házhelyek vagy több hektáros területek esetében nagyon komoly problémákat okozhat a későbbiekben, ha a tereprendezés nem megfelelő keretek között történt. Hogy bizonyítsuk ezt az állítást, az alábbiakban öt pontba foglaltuk össze, hogy miként is zajlik a folyamat.
- A rendezendő terület felmérése
A minőségi tereprendezés első lépése minden esetben a munkaterület pontos felmérésével indul. Erre azért van szükség, hogy a munkavégzők rendelkezésére álljanak a megfelelő gépek és eszközök, hiszen sok esetben a rendezésre váró területet erdők vagy épületek fedik, amelyek rengeteg problémát vethetnek fel mind a tisztításuk, mind az elhordásuk tekintetében. A felmérés során rendszerint már megállapítható lesz az elvégzendő munka időtartama, de az is, hogy kell-e később extra földet hordani a helyszínre, vagy inkább felesleg termelődik majd.
- Fák és bokrok kitermelése, épületek elbontása
Ha a felmérést követően a helyszínre érkeztek a megfelelő munkagépek és eszközök, akkor megkezdődhet a tényleges tereprendezés. Amennyiben fák és bokrok fedik a területet, megindul a növények kitermelése, méghozzá gyökérzetük kiásásával egyetemben. Utóbbi kapcsán rendkívül fontos, hogy a mélyről kiásott és kitépett gyökerek rengeteg extra földet nyelnek el a tereprendezés alatt, amivel mindig számolnia kell a kivitelezőnek. Ha a területen épületek álltak, a bontási munkálatokat és a törmelék elszállítását követően megkezdődik az alap kiásása és elhordása – hogy van-e alap, az rendszerint épületfüggő –, ami szintén jelentős extra földigénnyel jár, különösen pincék vagy mély betonalapok esetében.
- Föld elszállítása vagy feltöltése
Amint a terület megtisztításra került a fáktól, a gyökerektől, az épületektől és az egyéb objektumoktól, a munkagépek megkezdik a talaj kiegyengetését. Ilyenkor rendszerint már láthatóvá válik, hogy a terület melyik részéről lehet majd földet áthelyezni, hová kell tölteni, és elég lesz-e a helyszínen rendelkezésre álló mennyiség vagy máshonnan kell ideszállítani néhány köbmétert. Itt fontos megjegyezni és kiemelni, hogy ha a tereprendezés olyan helyszínen történik, ahol ház épül majd, ezáltal vélhetően füvesítésre és díszkert építésére is sor kerül a későbbiekben, akkor érdemes talajcserét is végrehajtani a felső réteg tekintetében. Amennyiben ez elmarad, a későbbi füvesítés során kellemetlen gyomnövények és egyebek nőhetnek bele a tiszta pázsitba.
- Terep elrendezése gépi földmunkával
A terep tényleges rendezését első ízben mindig a gépi földmunka indítja meg. Ennek során a toló-lapos markolók egyenesbe rendezik a felszínt, a hidraulikus karokkal rendelkező kanalas markolók pedig segíthetik a felesleges föld áthelyezését, vagy teherautóra pakolását annak érdekében, hogy mielőbb sík terep legyen a végeredmény. Kezdetben nagyobb gépek dolgoznak a tereprendezésen, de főként épületek mellett szükség van kisebbekre is, amelyek sokkal precízebb munkavégzésre alkalmasak.
- Terep elrendezése kézi földmunkával
Bár a megfelelő gyakorlattal rendelkező gépkezelők ma már a nagyobb munkagépekkel is rendkívül pontosan tudnak dolgozni, bizonyos esetekben azonban a tereprendezés során szükség lehet kézi földmunkára. Ez különösen jellemző épületek között, vagy olyan helyeken, amit a markolók nem tudnak megközelíteni. Ilyenkor ásókkal, lapátokkal, kapákkal, gereblyékkel és talicskákkal történik a munka finomhangolása, amire manapság már egyre ritkábban van szükség.
forrás: https://www.bekasepker.hu/igy-zajlik-egy-profi-tereprendezes
2021, máj 26 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Örökzöld téma, de mostanában is többször találkozhatunk olyan esettel, ahol az üzemeltető és a kivitelező között az ipari padló, vagy a térbeton meghibásodásának okfeltárása és a felelősség megállapítása során konfliktus alakult ki.
A hibás teljesítés, a nem rendeltetésszerű használat és a természetes elhasználódás szempontjait különböző módon értelmezik és ítélik meg a felek. Attól függetlenül, hogy minden eset más és más, az alábbiakban foglaljuk össze azokat a tényezőket, melyek az ilyen irányú vitának a lezárásához segíthetik a feleket. Az alábbi csoportosítás tehát csak általános és tájékoztató jellegű, tapasztalati alapon készült:
A vágott fugák széleinek letöredezése (ha nincsen táblabillegés) a besüllyedt, a hiányos, a nem folytonosan tapadó fugázó anyag miatt következik be. Ez nem kivitelezési hiba, ha a jelenség nem 1 éven belül történik. Az ipari padlós fugázó anyagok 20-25%-os tágulásra képesek, ezért, ha a fugázás túl korán történik (30 napos kor előtt a betonozástól számítva), akkor a zsugorodásból túl nagy alakváltozások keletkeznek, az eredetileg 3,0-3,5 mm-es fugaszélesség akár duplájára is megnyílhat. Ezt a megnyílást már a fugázók nem tudják követni, ezért célszerű a betonozás után min. 60 nappal fugázni.
Ekkorra már a fugák akár 30-35%-ot is megnyílnak, tehát a zsugorodási folyamat jelentős része lezajlik, a további zsugorodás relatív kisebb. Ezt a jó minőségű fugázók már bírják követni, ezekkel nem szokott 1 éven belül probléma keletkezni.
Ha a megrendelő erőlteti a minél hamarabbi fugázást, akkor használhatunk ideiglenes fugatömítő szalagot, ez persze többletköltség. Kivitelezőként, mindenesetre dokumentáljuk azt, ha sürgetés miatt kényszerülünk ilyen megoldásokra.
Mindezektől függetlenül, a rendeltetésszerű használat esetén is, a természetes elhasználódás miatt a fugázóanyagok lesüllyedhetnek, kipereghetnek, a funkciójukat nem tudják sok esetben betölteni. Abban az esetben, ha a használat nem rendeltetésszerű, akkor ez a folyamat még gyorsabban lejátszódhat.
A targoncaforgalom intenzitása, a járművek sebessége gyorsítja a fugázóanyag tönkremenetelét, a fugaszélek letöredezését. Fontos tisztázni még a szerződéskötés előtt, hogy milyen targoncaforgalomra számíthatunk: targonca kerék típusa (levegővel fúvott kerék, tömörgumi kerék, műanyag kerék, vulkolan, acélkerék), kerékterhelés, targoncák sebessége (lényeges a dinamikus ütőhatás a nagyobb sebességek esetén), forgalom intenzitása (percenként, óránként mennyi targonca halad át egy-egy fugánál). Ha nem tisztázzuk előre, akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy hamar elhasználódnak a fugák, letöredeznek a fugaszélek.
Éppen a nagy igénybevételt jelentő targoncaforgalom miatt építenek az utóbbi 10-15 évben egyre gyakrabban ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót. Ebben az esetben nincsenek fugák, tehát ez a hibajelenség nem alakul ki, a munkahézagok, dilatációk viszont acél élvédelemmel ellátottak.
A rendeltetésszerű használatnak egyáltalán nem felel meg, sőt ellentétes azzal, ha a targoncák villái a padlót karcolják, ha tolják rajta a raklapokat, amiből esetleg szegek állnak ki. Ezek extrém terhelések, melyek hatására kiszakad a fugázóanyag, letöredeznek a fugaszélek, összekarcolódik a padlófelület. Reklamáció esetén, az első az legyen, hogy megnézzük, hogyan közlekednek a targoncák, vannak-e fugaanyag kiszakadás nyomok, karcos-e a padlófelület, láthatók-e ütésnyomok az ipari padlón a fugaszéleknél. Ha igen, akkor állíthatjuk, hogy a padló nem volt rendeltetésszerűen használva.
Persze nem lehet minden hibát erre fogni, de ilyen esetben részben, sőt nagy részben tehető felelőssé maga az üzemeltető is. Ha ezeket a jelenségeket látjuk, akkor máris jobb tárgyalási pozícióban vagyunk. Egy közös bejárás, de akár egy szakértői vizsgálat pontosíthatja a hibajelenségek súlyát, akár meg is lehet állapítani, hogy mely hibák következtek be a nem rendeltetésszerű használatból.
2021, máj 18 | Ismeretterjesztő, Szakmai
Furcsa módon a jogszabályok a kitermelt földet is az építési hulladékok körébe sorolják. Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos mennyiség felett hulladéknyilvántartó lapot kell vezetni róla. Ha pedig a telken belül nem lehet felhasználni, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő helyre kerüljön. De tényleg a szeméttelepre kellene vinnünk a tiszta termőtalajt?
A kitermelt föld építési-bontási hulladéknak számít, vagyis az építési hulladékokra vonatkozó szabályok érvényesek itt is.
Az építési hulladékokról bizonyos mennyiség felett már építési-bontási hulladék nyilvántartó lapot kell kiállítani. Kitermelt talajnál ez a mennyiség 20 tonna. (A többi hulladékfajtáról és a hozzájuk tartozó mennyiségekről a “Jön a hulladékhatóság” című cikkünkben írunk.)
Ha nincs ennyi hulladékunk, akkor elég, ha a felelős műszaki vezető nyilatkozik, hogy a keletkezett hulladék nem éri el a jogszabályban meghatározott küszöbértéket.
Ha viszont bármelyik hulladéktípus eléri a jogszabályban meghatározott mennyiséget, nincs mese, ki kell tölteni az építési-bontási hulladék nyilvántartólapot. Akkor is, ha “csak” az egyik kategóriában érjük el a határértéket. Például aszfalttörmelék egyáltalán nem keletkezik, de nagy mennyiségű földkitermelésről van szó, mondjuk 1000 tonnáról. Egy hegyoldalba épülő új társasháznál ez simán előfordulhat. Ez esetben az építési-bontási hulladék nyilvántartó lapon a kitermelt talajhoz kell beírni az 1000 tonnát, a többi hulladéknál meg azt, hogy nem érte el a küszöbértéket. De abból sem lesz baj, ha beírjuk, hogy keletkezett azért még 0,5 tonna fahulladék is.
A nyilvántartást a használatbavételi eljárás során el kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak is.
A telken belül fel lehet használni
Az építés során keletkezett hulladékokat fel lehet használni a telken belül. Tehát teljesen rendben van, hogy a kitermelt földet felhasználjuk tereprendezéshez. Ehhez semmilyen környezetvédelmi engedély nem kell. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra annyit kell ráírni, hogy az építés helyén hasznosítva.
A területrendezés azonban nem csak környezetvédelmi kérdés, főleg ha nagy mennyiségű földről van szó. Ahhoz, hogy a talaj természetes terepszintjét 1 méternél nagyobb mértékben meg lehessen változtatni már építési engedély kell. Általában azoknál az építéseknél, ahol tényleg nagy mennyiségű föld keletkezik, van építési engedély is. Az engedélyezés során pedig az építési hatóság és a környezetvédelmi hatóság is megnézi, hogy felhasználható-e a kitermelt föld a telken belül.
Ha a kitermelt földet nem lehet a telken belül felhasználni, akkor a maradék föld “hulladékkal” két dolog történhet: elszállítják a szeméttelepre, vagy más területen hasznosítják.
Ha a szeméttelepre kerül, kérjünk róla papírt!
A szeméttelepre akár mi magunk elvihetjük a földet, külön engedély nélkül. Viszont a hulladék beszállításáról kérjünk papírt, mert a környezetvédelmi hatóság ezt keresni fogja a használatbavételkor. (A hulladéklerakónak egy ún. befogadói nyilatkozatot kell adni a beszállított földről.)
Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a szeméttelep cégnevét írjuk be, valamint a KÜJ, KTJ számot. (Ezek a környezetvédelmi hatóság azonosító számai. Ezek alapján tartják nyilván az engedélyeseket és telephelyeiket.) A kezelés módja ez esetben ártalmatlanítás lesz.
Más telkére csak engedéllyel lehet lerakni
Más a helyzet, ha a kitermelt földet egy másik telek feltöltéséhez szeretnék felhasználni, azaz telken kívül szeretnénk újrahasznosítani. Ehhez bizony már hulladékhasznosítási engedély kell. Ilyet kérhet a telek tulajdonosa, kezelője is a környezetvédelmi hatóságtól. De sajnos nem olcsó mulatság az engedély beszerzése, legalább fél millió forint. Célszerű ilyenkor inkább egy olyan vállalkozást keresni, akinek már van hulladékhasznosításra engedélye. Ez a cég átveheti a felesleges földet és ugyanúgy kiállít egy befogadói nyilatkozatot, mint a szeméttelep. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a hasznosító cég nevét, KÜJ, KTJ számát kell beírni.
forrás: https://epitoelet.hu/mit-kezdjunk-az-epiteskor-kitermelt-folddel/
2021, máj 5 | Érdekességek, Szakmai, Trend
A növekedés valamennyi termékcsoportban érezhető, de legjobban a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok terén.
Az otthonfelújítási program hatására az első negyedévben megnőtt a kereslet a korszerűsítési munkáknál használt valamennyi termékcsoportban, de főként a szerkezetépítő, nyílászáró-, valamint a gyorsan beépíthető betontermékek és a műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) az MTI-vel.
A szövetség szerint a lakáspiac fellendülését jelzi az is, hogy az 5 százalékos újlakás-áfa visszaállítása és a magánerős lakásépítés áfa-visszaigényelhetősége nyomán számos korábban leállított újlakás-projekt folytatódik és újakat is előkészítenek. Az önkormányzati beruházások továbbra is elmaradnak a korábbi évekétől: a saját finanszírozási hátterű beruházások visszafogása és halasztása jellemző, míg a központi fejlesztési forrást jelentősebb arányban használó beruházásoknál kevésbé látszanak fennakadások. Mindezek miatt a magyarországi építőanyag-gyártók optimistán ítélik meg a magasépítési piac alakulását és ezért abban bíznak, hogy a járványügyi helyzet és a gazdaság újraindulása függvényében a termelési volumenek a második félévtől elérik, vagy egyes szegmensekben meg is haladják a 2019-es teljesítményt.
A MÉASZ ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra is problémát jelent, hogy hiány van szakképzett kőművesekből, nyílászáró-beépítőkből és szigetelőkből.
A beépítő szakemberek szűkös kapacitása a mostani felújítási hullámban fokozott minőségi kockázatot hordoz a beruházók szemszögéből. Közölték, a világpiaci hatások – főként a kínai gazdaság koronavírus-járványt követő újraindulása – miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, ami megjelent a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat és acéltermékeket felhasználó építőanyag és építési termékek gyártási költségeiben és értékesítési áraiban.
A szövetség szerint a külpiaci nyersanyagok árrobbanása Európa-szerte érinti az építőkémia termékeket, a nyílászáró gyártást, az épületgépészeti szolgáltatásokat, a műanyagalapú (EPS) hőszigetelők piacát, valamint az acélon keresztül a betonelemgyártást is. Az EPS hőszigetelőkről megjegyezték, hogy március végén a gyártók a petrolkémiai alapanyagok erős áremelkedése miatt mintegy 20 százalékkal emelték áraikat, míg tavaly tartósan csökkenő ártrend érvényesült. A MÉASZ szerint Magyarországon az építőanyag gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak, így a beszerzési költségek is csökkennek majd.
https://www.octogon.hu/epitoipar/epitoanyag-szovetseg-az-otthonfelujitasi-program-nyoman-megnott-a-kereslet-az-epitoanyagokra/
2021, ápr 26 | Egyéb kategória, Érdekességek, Szakmai
2023-ra születik újjá az évtizedek óta pusztuló, üresen álló egykori laktanyaépület, mégpedig szállodaként, illetve irodaházként.
A különleges műszaki megoldással készült építmény tulajdonképpen hidat képez a műemléki homlokzat és az új, modern épületszerkezet között, miközben gondoskodik a környező közművek védelméről is. A műszaki kihívások kulisszatitkaiba Biró Miklós ingatlanfejlesztési projektmenedzser avatja be az érdeklődőket.
„Az acélszerkezet különleges műszaki megoldással valósul meg, a homlokzat és a környező közművek megóvásával kapcsolatban ugyanis számos kihívással szembesültek a mérnökök”
A kézenfekvő megoldás egy kívülre alapozott megtámasztás lett volna, mert így a belső oldalon szinte zavartalanul lehetett volna elvégezni a leendő épület réselési, földkiemelési és szerkezetépítési munkáit.
A körülvevő járdákban azonban annyira sűrű a közművesítés, hogy még 30 centiméter átmérőjű jet-grouting technológiájú cölöpöknek sem sikerült helyet találni. A víz-, gáz-, csatorna-, villamos és telekommunikációs vezetékek mellett ugyanis még a külgazdasági és külügyminisztérium titkosított kábelei, a közlekedési lámpák hálózata és fonódó villamos nagyfeszültségű betápja is az épület előtt halad el.
A szakemberek fejében ezután felmerült egy, a járdákra támaszkodó vastag lemezalap opciója is – ezt azonban szintén el kellett vetni, mivel az építkezés ideje alatt a közművek nem lettek volna hozzáférhetők, például javítás esetén.
A műszaki kihívást ugyanakkor meg kellett oldani, hiszen az érintett közművek kiváltása akár több évig is tarthatott volna – addig pedig az acélszerkezetet és ezzel együtt a kivitelezést sem lehetett volna megkezdeni.
Így jutottak el a szakemberek egy különleges ötlethez, majd annak megvalósításához – úgy, hogy építéstechnológiai szempontból össze kellett hangolniuk a meglévő műemlék, az ideiglenes szerkezetek és leendő épületszerkezet térbeli és időbeli kialakítását is.
„Bár a merevítő acélszerkezet nagyrészt az épület körül látható, a homlokzati ablaknyílásokon keresztül egy a fal mentén futó belső acélpillérsornak, majd a homlokzat vonalán futó vasbeton sávalapnak adja át a terhet. Emellett a sávalap mellett készülhet el a pinceszinteket határoló résfal. A mértékadó szélteher miatt azonban további ferde támaszokra van szükség, amik benyúlnak a leendő épület kontúrjába. Ezek rögzítéséhez pontalapokra van szükség, e célra az úgynevezett réspillérekre támaszkodó, talajba beengedett acélpillérek szolgálnak majd” – tájékoztat Biró Miklós.
A 110 tonnás acélszerkezetnek meg kellett épülnie a régi épület utolsó traktusának elbontása előtt. Ez azt is jelenti, hogy a meglévő épület alá be kellett építeni a sávalapot, majd a födémeket átlyuggatva beengedni és összeépíteni az acélszerkezetet. Ezt megnehezítette az a furcsa tény, hogy az eredeti épület bal szárnya pincézve volt, míg jobb szárny az utcaszinttől nagyjából 2 méter magasan fel volt töltve.
Az acélszerkezet védelmében pedig immár bontható az épület utcai traktusa és megkezdhető a leendő épület réselése. Mivel azonban a réselőgépet fizikailag akadályoznák az elkészült ferde acéltámaszok, ezért egyet-egyet ideiglenesen ki kell majd venni az adott szakaszon végzett munka során. Természetesen a szerkezetet úgy tervezték, hogy ilyenkor a többi támasz is elbírja a várható terheket, de emellett a szélelőrejelzést is figyelniük kell az építésvezetőknek.
A réselés után pedig megkezdődik a földkiemelés a területen. Ahogy a munkaszint egyre mélyebbre ér, további oldalirányú merevítés elhelyezése szükséges a talajszint alá elhelyezett acélpillérekhez.
Az új épület építése során az ideiglenes acélszerkezet egészen addig marad bent, amíg műemlék homlokzat hozzá nem kapcsolható az az új monolit vasbeton szerkezethez. Ezután belülről, kézi munkával kerül elbontásra.
forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/kulonleges-acelszerkezet-epult-a-radetzky-laktanya-kore/
2021, ápr 20 | Szakmai
A magyar építőiparban a generálkivitelezés fogalma sokak számára még viszonylag újként hat, holott generálkivitelezők korábban is léteztek, csak főkivitelezőként ismertük őket. A főkivitelezőnek a munkakör tekintetében gyakorlatilag ugyanaz volt a feladata, mint a mai generálkivitelezőknek, avagy a megrendelővel kötött teljes körű szerződés részeként meghatalmazást kaphat az építtető részéről – annak saját elképzeléseire alapozva – az építkezés folyamatának A-tól Z-ig tartó kivitelezésére.
Ez sok esetben már a tervezést és az engedélyeztetést is magába foglalhatja, vagyis a generálkivitelező a különféle alvállalkozók összehangolásával egy új épületet hoz létre, avagy „generál” valamit. Innen eredeztethető a generálkivitelező, illetve a generálkivitelezés elnevezés, ami a fentiekben meghatározott módon az igények felméréstől indul, majd az engedélyek, a tervrajzok elkészíttetésén, valamint az épület tényleges felépítésén, illetve minőségellenőrzésén át a kulcs átadásáig tart.
Mi a generálkivitelező feladata?
Egy generálkivitelező feladata rendkívül összetett, hiszen minden stresszt, idegeskedést, telefonálgatást és egyeztetést levesz a megrendelő válláról. Ezeket a munkafolyamatokat ugyanis valakinek el kell végeznie ahhoz, hogy felépülhessen álmaink otthona, ergo azért, mert kiadtuk egy generálkivitelezőnek a tervezést és a házépítést, az még nem jelenti azt, hogy nem kell tervrajzot készíteni, vagy az építőanyag, esetleg egy alvállalkozó miatt aggódni. Csakhogy nem mi idegeskedünk, lévén ettől a sok stressztől kímél meg minket egy generálkivitelező úgy, hogy közben mindvégig rálátásunk van a munkafolyamatokra, az utolsó mozzanatig beleszólhatunk a tervdokumentációba, hovatovább mindvégig felügyelhetjük majd az építkezési munkálatokat is.
A generálkivitelezés tehát ezt a rengeteg folyamatot tömöríti annak érdekében, hogy a megrendelő csak elmondja az igényeit, majd pár hónap múlva a család, a munka, a barátok vagy a hobbik háttérbe szorítása nélkül átvehesse leendő otthonának a kulcsát. A munkafolyamatok koordinálása és összehangolása a kivitelező központi feladata lesz, aki mellé bizonyos esetekben társkivitelezők is társulhatnak abban az esetben, ha a megrendelő egyes munkafolyamatok – például fűtés, okosrendszer vagy villanyszerelés – kapcsán egy bizonyos vállalkozóhoz ragaszkodik. Ez a megoldás általában nem javasolt, mert rengeteg extra bonyodalmat okozhat mind a tervezés, mind a minőségellenőrzés tekintetében.
A generálkivitelezéshez kapcsolódó munkaterületek
Bár vállalkozása válogatja, de a generálkivitelezés témakörébe általában minden munkaterület beletartozik, ami egy ingatlan teljes körű felépítéséhez és környezetének kialakításához szükséges, hiszen a kivitelező olyan alvállalkozókkal egyezteti a munkákat, akik képesek átültetni az igényeket a gyakorlatba. Nagy általánosságban a generálkivitelezés magába foglal minden kőműves- és burkolói munkát – legyen szó csempézésről, járólapozásról, gipszkartonozásról vagy hőszigetelésről –, ezen felül festést, mázolást, épületgépészetet, villany-, víz- és gázszerelést, valamint az ácsmunkát és a tetőfedést. Ezen felül igény esetén asztalos munkálatok, hovatovább tereprendezés és kertépítés is tartozhat a generálkivitelező munkakörébe.
forrás: https://www.homeinvest.hu/blog/mi-az-a-generalkivitelezes
