Ács – egy nagy múltú szakma

Ács – egy nagy múltú szakma

Ácsmesterségnek nevezzük a faszerkezeteket, illetve a stabil gerendaszerkezeteket készítő kisiparos tevékenységet. Az ács, vagy áts szó honfoglalás előtti török eredetű jövevényszavunk, valószínűleg a még nem specializálódott fafaragó embert jelölték vele. (Szláv megfelelője a taszár, illetve a teszér.) A fa faragása, illetve a késztermék alakja az idők során a kereslettől és a divattól függően változott, ennek megfelelően kivált belőle az asztalos, a teknőkészítő, a faesztergályos (a pipaszár készítő, oszlopkészítő, kulacskészítő), és a zsindelyfaragó stb. szakma, – a szobor vagy más díszítőelemek faragása pedig a művészet síkjára emelődött. Az ács szakma a 14. században céhesedett Magyarországon. A tetőszerkezethez, hídlásokhoz, vagy az egészen fából készítendő házhoz a 17. századtól vázrajzot, – a 18. század közepétől pedig tervrajzot készítettek. Így készítették az ácsok később a híd- és malomszerkezeteket, illetve az egyéb vízi műveket: a gátat és a zsilipet. A 19. század második felétől szigorúan képesítéshez kötött iparággá vált. Az ács szakmában már régebben elkülönült a hajóács és a malomács, – újabb keletűen pedig az ácsmesterségből a specializálódás révén a tetőfedő, állványozó stb. foglalkozási ágazatok váltak ki.
A leghíresebb ács a Bibliából ismert Szent József, – aki Krisztus nevelőapja volt.

Az ácsok által használt anyagok

Régebben fűrészeléssel és bárdolással, ácskapoccsal lefogatva alakították ki keményfa-rönkből a beépítendő anyagokat, majd faszegekkel rögzítették. (Kivételt képeztek a vörösfenyőből készített víz alatti támasztócölöpök.) Újabban fémszeget használnak. Mellőzik a bonyolultabb csapolásokat. A fatelepeken kapható gépekkel készre alakított gyalult gerenda, palló, léc főként puhafából készül. Az ,,igényesebb” épületekhez viszont ma nem hazai faanyagot használnak, hanem érintetlen és betegségektől mentes erdőkből, pl. Erdélyből származó keményfát hozatnak be, valamint a fatörzseket is mint régen kellő ideig (évekig) szárítják.

Szerszámok

Mérőfa, csapózsinór, ácsderékszög (szögelő), függő, szintező, jelölő (irdaló), fűrészfélék, bak, tőke, fejsze, bárd, szekerce, ék, véső, sulyok, ácskalapács, kézi fúróeszközök, csiga és kötél. Újabban a fűrészelés, a fúrás és az építési elemek helyükre illesztése gépesített. A műhelyekben pedig sok helyen megtalálható a gépi hajtású faeszterga is.

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/ács_(foglalkozás)#A_foglalkozás_története
kép forrása: https://bkszc.hu/kepzes/34-582-01-acs-2/

Energia- és pénz megtakarítás tudatos házkialakítással

Energia- és pénz megtakarítás tudatos házkialakítással

Az energiahatékony otthonok kialakítása egyszerűbb, mint gondolnánk. Az épületenergetikai szakmérnök szerint megfelelő házkialakítással, felújítással akár 5 éven belül is megtérülhet az egy-egy energiahatékonyabb megoldásba fektetett plusz pénz.
„A komplex energetikai felújítások kecsegtetnek a legnagyobb energia-megtakarítással, ugyanakkor kiváló eredményeket érhetünk el akkor is, ha csak egy-egy fejlesztésre fókuszálunk. Ha a legjobb eredményt szeretnénk elérni, érdemes párhuzamosan korszerűsíteni az épületszerkezeteket – hőszigetelés, nyílászáró-csere stb. –, és az épületgépészetet – pl. kazáncsere, napelem telepítése” – hívja fel a figyelmet Gali András épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa.
Minden épület más, így nincs rá általános recept, hogy pontosan hogyan és mivel a legjobb korszerűsíteni. A számításokat és javaslatokat egy energetikus tudja elkészíteni számunkra az ingatlan ismeretében.
Az otthonok hőveszteségének jelentős része a nyílászárókon keletkezik, ezért érdemes a kialakításkor, felújításkor egyaránt kiemelt figyelmet fordítani ezekre. Az épületek legnagyobb fogyasztását a téli fűtés jelenti, az ehhez kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések tehát kiváló befektetési lehetőséget jelentenek. Ezzel meggátolhatjuk ugyanis, hogy szökjön a meleg az otthonunkból, és az utcát fűtsük.

Mire figyeljünk felújításkor, házkialakításkor?

Általánosságban
– Mindenképp érdemes a legjobb színvonalon dolgoztatni, és a legjobb szerkezeteket választani.
– Ne higgyünk a gyártók szlogenjeinek, hasonlítsuk össze az egyes termékek ár-érték arányát a műszaki paraméterek és mérnök által készített energetikai számítások alapján.

forrás: https://epiteszforum.hu/energia-es-penz-megtakaritas-tudatos-hazkialakitassal

Földmunka kézzel, vagy géppel?

Földmunka kézzel, vagy géppel?

A földmunka nagyon szorosan kapcsolódik az építkezéshez. Hisz a földmunka az építkezés kezdetekor már elkezdődik a tereprendezéssel, amely nagyon szorosan kapcsolódik a földmunkához. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy ilyenkor érdemes-e nekiállni a földmunkának? Melyik lehet a legjobb  megoldás? Hívjuk a családtagokat, ásóval, kapával és gereblyével? Vagy esetleg rendeljünk egy munkagépet, aki jóval kevesebb idő alatt megcsinálja a tereprendezést például a Bobcat?
Bizony a földmunkaidő igényes feladat. Sok erőforrást igényel, hogy megfelelően el legyen a tereprendezve a munkálatok megkezdéséig. Ha rengetek, szabadidővel rendelkezünk, akkor mi is nyugodtan nekiállhatunk kézi erővel a tereprendezéshez, hiszen kint vagyunk a jó levegőn és közben mozgunk is. Azonban ha szorosak a határidők vagy nincsen sem időnk, sem energiánk arra, hogy a földmunkát kézzel elvégezzük, addigra mire az építőanyagok megérkeznek, akkor kell a földmunkagép segítségét igénybe venni.

Milyen olyan földmunka feladatok vannak, amikor jól jön, a  gépesített munkaerő?

– tereprendezés
– ház alap kiásás
– pinceásás
– emésztő gödrök ásása

forrás: https://gepifoldmunkabudapest.hu/blog/foldmunka-kezzel-vagy-geppel

Kell-e vakolni a homlokzati hőszigetelés alá?

Kell-e vakolni a homlokzati hőszigetelés alá?

Sokat foglalkozik a szakma a hőszigetelő rendszerek helyes kivitelezésével, de ritkán kerül szóba az alapfelület kérdése.

1. A falazat egyenetlenségei, azaz a síkpontosság
A homlokzati hőszigetelő rendszerek olyan réteges szerkezetek, melyekben az egyes rétegek geometriáját egymással párhuzamos síkok adják meg. Emellett további fontos szempont, hogy a rendszerek mechanikai rögzítésére szolgáló dübelek – legalábbis elméletileg – minden rögzítési ponton ugyanolyan lehorgonyzási hosszal kapcsolódnak az alapfelülethez a homlokzat teljes felületén. Ezek a szempontok megkívánják, hogy a hőszigetelő rendszert a maga függőleges határoló síkjaival egy, azzal szintén párhuzamos és egyenetlenségektől mentes alapfelületre rögzítsük.

2. A határoló szerkezetek légtömörsége
Légáteresztés, páraáteresztés, „lélegző falak”… szinte naponta halljuk ezeket a kifejezéseket a hőszigeteléssel kapcsolatban.
Hogy pontosan, számszerűen milyen egy falszerkezet légtömörsége, azt bonyolult számításokkal vagy kísérleti úton lehet meghatározni, erre azonban nem mindig van lehetőség. Csak bizonyos esetekben (pl. a passzívházaknál) kell valamennyi határoló-szerkezet légtömörségét igazolni.

forrás: https://www.otthonokeskertek.hu/cikk/szakmai/kell-e-vakolni-a-homlokzati-hoszigeteles-ala

Az EU legmagasabb épülete

Az EU legmagasabb épülete

310 méteres magasságával lekörözte a 259 méter magas frankfurti Commerzbank Towert.

A Varso Torony (Varso Tower) 230 méteres magasságával Lengyelország legmagasabb építménye lett, nemrég pedig elkészült 80 méteres, 73 tonnás csúcsa is, amivel új rekordot állított fel, és az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója lett, lekörözve az eddigi csúcstartót, a 259 méter magas frankfurti  Commerzbank Tornyot.

Az 53-szintes irodaházat a számtalan díjjal elismert londoni Foster+Partners tervezte. A hatalmas felhőkarcoló parkosított belső udvara – ami várhatóan 2022-re készül majd el – nyugalmat és felfrissülést biztosít az ott dolgozók számára. Az impozáns, tíz méteres belmagasságú lobby falait pedig kézzel készített mozaikok díszítik majd. A panorámaliftek 8m/s (28,8 km/h) sebességgel repítik majd a látogatókat a nyilvános tetőteraszokra, ahonnan 205 és 230 méter magasságból különleges látvány nyílik a városra. A szintén lélegzetelállító panorámát nyújtó étterem a 46. és a 48. szintek között kap helyet. Az épület már elkészült részein a négy méter magas üvegfüggönyökön keresztül árad be a fény az épületbe.

A torony nemcsak magassága miatt jelentős, de egyben az ország egyik legzöldebb épülete is, energiahatékonysági szempontból a legmagasabb BREEAM és WELL minősítésekkel rendelkezik. A Varso Tower a HB Reavis vegyes felhasználású Varso Place fejlesztésének utolsó állomása. A Varso Place Varsó szívében található komplexum irodákkal, szállodával, üzletekkel és innovációs központtal, a varsói központi pályaudvar közvetlen közelében.

 

forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/a-varso-torony-lesz-az-eu-legmagasabb-epulete/

 

Mit csinál egy munkavédelmi technikus?

Mit csinál egy munkavédelmi technikus?

A munkavédelmi technikus fő feladata a munkakörnyezet biztonságának megteremtése és megtartása a törvényi előírások betartásával, ezzel az ott dolgozók épségének és egészségének megóvása, a munkahelyi balesetek és szabálysértések megelőzése.

Munkája során elkészíti az adott gazdasági és munkavégzési tevékenységnek megfelelő munkavédelmi szabályzatot, és az ebben leírtak szerint folyamatosan ellenőrzi annak betartását. Például: biztonságos munkaterület ellenőrzése, munkavégzés során használt munkaeszközök biztonságának, védőfelszerelések helyes használata, védőfelszerelések folyamatos beszerzése, munkavédelmi oktatások szervezése a munkavállalók részére.

Fő feladatai összefoglalva:
– törvényi előírások betartása és betartatása
– munkavégzéshez szükséges védőfelszerelések kiválasztása és beszerzése
– munkafolyamatok bemutatása, megfelelő biztonsági felszerelések alkalmazásával
– munkabiztonsági oktatás szervezése
– pihenőidők betartásának ellenőrzése
– megfelelő és biztonságos munkakörülmények fenntartása
– segítség a már bekövetkezett munkahelyi balesetek kivizsgálásában

 forrás: http://www.matrixoktatas.hu/biztonsag-mindenekelott-mit-csinal-egy-munkavedelmi-technikus.html