Az építés során bizonyos technológiai folyamatok nem végezhetők bármikor. A kevés jó szakember és az idő szerepe viszont felértékelődött, ezért örülünk, ha a beleférünk a feszített időbeosztás és a határidők szorításába.
Sok olyan előregyártott, félkész termék van melyekhez csak (megadott receptúra alapján) vizet kell adni, és máris beindulnak azok a vegyi folyamatok, melyek révén a termék kifejti áldásos hatását. Ilyen a habarcsok, a vakolatok, a ragasztók nagy része. A hozzáadott víz szép lassan elpárolog, hátrahagyva a megszilárdult, megkötött végterméket. A dolog kulcsa tehát, hogy a víz olyan ütemben párologjon el, hogy a kötési folyamat optimális legyen. Az általában jellemző kötési idő 12-36 óra, amit azonban a külső körülmények alaposan felboríthatnak, mint például a hideg, fagyos időjárás.
Ráadásul hideg környezetben lelassul a víz elpárolgása, ezáltal lelassul a kötési folyamat. (Akár több hétre is nőhet!)
Ehhez nem kellenek súlyos mínuszok! (Mínuszokban a kicsapódott pára még meg is fagyhatna, további károkat okozva.)
Egyszerű alapszabály szerint azt szokták mondani, hogy +5 C alatt nem lehet vizes technológiákkal dolgozni. Ez a hőfok különböző adalék anyagokkal maximum 0 fokig csökkenthető.
Tehát akkor felvihető-e a homlokzati hőszigetelés télen?
A téli hónapokban egyáltalán nem javallott homlokzati hőszigetelést építeni.
A következő gyakori kérdés, hogy meddig kellene mindenképpen eljutni a hőszigetelő rendszer építésében még a tél beállta előtt – ha már látható, hogy reménytelen a végére jutni?
A válasz, hogy a hőszigetelést (legyen az EPS vagy kőzetgyapot) mindenképpen célszerű megvédeni a tél viszontagságaitól. Ha viszont erre rákerül a hálóbeágyazásos ragasztóréteg, akkor ez gond nélkül ki fog bírni egy telet (miközben védi az alatta levő szigetelést). Tavasszal aztán egy alapozással/tisztítással folytatható a munka a végleges vakolat/festék felhordásával.
