2021, jún 18 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Újdonság
Míg a megfelelő hőszigetelőrendszer kiválasztása fél óra, a vakolat színének eldöntése irracionálisan sok idő lehet. Ezt a döntést egyszerűsíti le egy új innováció, amivel egyedülállóan a teljes épület színvilága összeállítható.
A színválasztás nehéz döntés. Puritán fehér? Hagyományos halványsárga árnyalat? Modern antracit? A döntés amellett, hogy évtizedekre szól, sokat árul el a tulajdonos személyiségéről. Ezért is tart sokkal több ideig, mint a hőszigetelőrendszer kiválasztása. Máig a legelterjedtebb módszer a színminták alapján történő választás. Emellett léteznek színtervező programok, azonban azok lehetősége korlátozott, rendszerint az épületnek csak a homlokzata színezhető.
Az innováció újdonsága, hogy modellezhetjük a saját ingatlanunk stílusát. Több épülettípus közül választhatunk, melyeken külön színezhető a tető, a nyílászáró, a lábazat és az eresz, így elkészíthetjük a saját ingatlanunk színvilágát, amivel könnyebbé válik a döntés.
A webes alkalmazás újdonsága, hogy teljesen egyedi kombinációkat lehet összeállítani, szinte bármilyen színvilág megalkotható. Kilenc épülettípus közül választhatunk a „Kádár-kockától” a minimál stílusú házig. A nyílászárók, az ereszek és a tetők színei a legelterjedtebb színekből választhatóak ki. A homlokzatot 1002, lábazatot 42 féle színben tervezhetjük. További specialitás, hogy a termékhez készített programban van lehetőség a lábazatok színvakolattal történő tervezésére is, szintén 1002 féle színben.
A program kifejlesztésénél nagy gondot fordítottak a fény és árnyék megjelenésére a felületeken, a lehető legvalósághűbb látvány érdekében.
forrás: https://magyarepitestechnika.hu/index.php/epitoanyagok/digitalizacio-segiti-a-vakolatszin-valasztast/
2021, jún 4 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Nyilván a kiskertek esetében nem egy jelentős kihívás, de házhelyek vagy több hektáros területek esetében nagyon komoly problémákat okozhat a későbbiekben, ha a tereprendezés nem megfelelő keretek között történt. Hogy bizonyítsuk ezt az állítást, az alábbiakban öt pontba foglaltuk össze, hogy miként is zajlik a folyamat.
- A rendezendő terület felmérése
A minőségi tereprendezés első lépése minden esetben a munkaterület pontos felmérésével indul. Erre azért van szükség, hogy a munkavégzők rendelkezésére álljanak a megfelelő gépek és eszközök, hiszen sok esetben a rendezésre váró területet erdők vagy épületek fedik, amelyek rengeteg problémát vethetnek fel mind a tisztításuk, mind az elhordásuk tekintetében. A felmérés során rendszerint már megállapítható lesz az elvégzendő munka időtartama, de az is, hogy kell-e később extra földet hordani a helyszínre, vagy inkább felesleg termelődik majd.
- Fák és bokrok kitermelése, épületek elbontása
Ha a felmérést követően a helyszínre érkeztek a megfelelő munkagépek és eszközök, akkor megkezdődhet a tényleges tereprendezés. Amennyiben fák és bokrok fedik a területet, megindul a növények kitermelése, méghozzá gyökérzetük kiásásával egyetemben. Utóbbi kapcsán rendkívül fontos, hogy a mélyről kiásott és kitépett gyökerek rengeteg extra földet nyelnek el a tereprendezés alatt, amivel mindig számolnia kell a kivitelezőnek. Ha a területen épületek álltak, a bontási munkálatokat és a törmelék elszállítását követően megkezdődik az alap kiásása és elhordása – hogy van-e alap, az rendszerint épületfüggő –, ami szintén jelentős extra földigénnyel jár, különösen pincék vagy mély betonalapok esetében.
- Föld elszállítása vagy feltöltése
Amint a terület megtisztításra került a fáktól, a gyökerektől, az épületektől és az egyéb objektumoktól, a munkagépek megkezdik a talaj kiegyengetését. Ilyenkor rendszerint már láthatóvá válik, hogy a terület melyik részéről lehet majd földet áthelyezni, hová kell tölteni, és elég lesz-e a helyszínen rendelkezésre álló mennyiség vagy máshonnan kell ideszállítani néhány köbmétert. Itt fontos megjegyezni és kiemelni, hogy ha a tereprendezés olyan helyszínen történik, ahol ház épül majd, ezáltal vélhetően füvesítésre és díszkert építésére is sor kerül a későbbiekben, akkor érdemes talajcserét is végrehajtani a felső réteg tekintetében. Amennyiben ez elmarad, a későbbi füvesítés során kellemetlen gyomnövények és egyebek nőhetnek bele a tiszta pázsitba.
- Terep elrendezése gépi földmunkával
A terep tényleges rendezését első ízben mindig a gépi földmunka indítja meg. Ennek során a toló-lapos markolók egyenesbe rendezik a felszínt, a hidraulikus karokkal rendelkező kanalas markolók pedig segíthetik a felesleges föld áthelyezését, vagy teherautóra pakolását annak érdekében, hogy mielőbb sík terep legyen a végeredmény. Kezdetben nagyobb gépek dolgoznak a tereprendezésen, de főként épületek mellett szükség van kisebbekre is, amelyek sokkal precízebb munkavégzésre alkalmasak.
- Terep elrendezése kézi földmunkával
Bár a megfelelő gyakorlattal rendelkező gépkezelők ma már a nagyobb munkagépekkel is rendkívül pontosan tudnak dolgozni, bizonyos esetekben azonban a tereprendezés során szükség lehet kézi földmunkára. Ez különösen jellemző épületek között, vagy olyan helyeken, amit a markolók nem tudnak megközelíteni. Ilyenkor ásókkal, lapátokkal, kapákkal, gereblyékkel és talicskákkal történik a munka finomhangolása, amire manapság már egyre ritkábban van szükség.
forrás: https://www.bekasepker.hu/igy-zajlik-egy-profi-tereprendezes
2021, máj 26 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Örökzöld téma, de mostanában is többször találkozhatunk olyan esettel, ahol az üzemeltető és a kivitelező között az ipari padló, vagy a térbeton meghibásodásának okfeltárása és a felelősség megállapítása során konfliktus alakult ki.
A hibás teljesítés, a nem rendeltetésszerű használat és a természetes elhasználódás szempontjait különböző módon értelmezik és ítélik meg a felek. Attól függetlenül, hogy minden eset más és más, az alábbiakban foglaljuk össze azokat a tényezőket, melyek az ilyen irányú vitának a lezárásához segíthetik a feleket. Az alábbi csoportosítás tehát csak általános és tájékoztató jellegű, tapasztalati alapon készült:
A vágott fugák széleinek letöredezése (ha nincsen táblabillegés) a besüllyedt, a hiányos, a nem folytonosan tapadó fugázó anyag miatt következik be. Ez nem kivitelezési hiba, ha a jelenség nem 1 éven belül történik. Az ipari padlós fugázó anyagok 20-25%-os tágulásra képesek, ezért, ha a fugázás túl korán történik (30 napos kor előtt a betonozástól számítva), akkor a zsugorodásból túl nagy alakváltozások keletkeznek, az eredetileg 3,0-3,5 mm-es fugaszélesség akár duplájára is megnyílhat. Ezt a megnyílást már a fugázók nem tudják követni, ezért célszerű a betonozás után min. 60 nappal fugázni.
Ekkorra már a fugák akár 30-35%-ot is megnyílnak, tehát a zsugorodási folyamat jelentős része lezajlik, a további zsugorodás relatív kisebb. Ezt a jó minőségű fugázók már bírják követni, ezekkel nem szokott 1 éven belül probléma keletkezni.
Ha a megrendelő erőlteti a minél hamarabbi fugázást, akkor használhatunk ideiglenes fugatömítő szalagot, ez persze többletköltség. Kivitelezőként, mindenesetre dokumentáljuk azt, ha sürgetés miatt kényszerülünk ilyen megoldásokra.
Mindezektől függetlenül, a rendeltetésszerű használat esetén is, a természetes elhasználódás miatt a fugázóanyagok lesüllyedhetnek, kipereghetnek, a funkciójukat nem tudják sok esetben betölteni. Abban az esetben, ha a használat nem rendeltetésszerű, akkor ez a folyamat még gyorsabban lejátszódhat.
A targoncaforgalom intenzitása, a járművek sebessége gyorsítja a fugázóanyag tönkremenetelét, a fugaszélek letöredezését. Fontos tisztázni még a szerződéskötés előtt, hogy milyen targoncaforgalomra számíthatunk: targonca kerék típusa (levegővel fúvott kerék, tömörgumi kerék, műanyag kerék, vulkolan, acélkerék), kerékterhelés, targoncák sebessége (lényeges a dinamikus ütőhatás a nagyobb sebességek esetén), forgalom intenzitása (percenként, óránként mennyi targonca halad át egy-egy fugánál). Ha nem tisztázzuk előre, akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy hamar elhasználódnak a fugák, letöredeznek a fugaszélek.
Éppen a nagy igénybevételt jelentő targoncaforgalom miatt építenek az utóbbi 10-15 évben egyre gyakrabban ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót. Ebben az esetben nincsenek fugák, tehát ez a hibajelenség nem alakul ki, a munkahézagok, dilatációk viszont acél élvédelemmel ellátottak.
A rendeltetésszerű használatnak egyáltalán nem felel meg, sőt ellentétes azzal, ha a targoncák villái a padlót karcolják, ha tolják rajta a raklapokat, amiből esetleg szegek állnak ki. Ezek extrém terhelések, melyek hatására kiszakad a fugázóanyag, letöredeznek a fugaszélek, összekarcolódik a padlófelület. Reklamáció esetén, az első az legyen, hogy megnézzük, hogyan közlekednek a targoncák, vannak-e fugaanyag kiszakadás nyomok, karcos-e a padlófelület, láthatók-e ütésnyomok az ipari padlón a fugaszéleknél. Ha igen, akkor állíthatjuk, hogy a padló nem volt rendeltetésszerűen használva.
Persze nem lehet minden hibát erre fogni, de ilyen esetben részben, sőt nagy részben tehető felelőssé maga az üzemeltető is. Ha ezeket a jelenségeket látjuk, akkor máris jobb tárgyalási pozícióban vagyunk. Egy közös bejárás, de akár egy szakértői vizsgálat pontosíthatja a hibajelenségek súlyát, akár meg is lehet állapítani, hogy mely hibák következtek be a nem rendeltetésszerű használatból.
2021, máj 18 | Ismeretterjesztő, Szakmai
Furcsa módon a jogszabályok a kitermelt földet is az építési hulladékok körébe sorolják. Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos mennyiség felett hulladéknyilvántartó lapot kell vezetni róla. Ha pedig a telken belül nem lehet felhasználni, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő helyre kerüljön. De tényleg a szeméttelepre kellene vinnünk a tiszta termőtalajt?
A kitermelt föld építési-bontási hulladéknak számít, vagyis az építési hulladékokra vonatkozó szabályok érvényesek itt is.
Az építési hulladékokról bizonyos mennyiség felett már építési-bontási hulladék nyilvántartó lapot kell kiállítani. Kitermelt talajnál ez a mennyiség 20 tonna. (A többi hulladékfajtáról és a hozzájuk tartozó mennyiségekről a “Jön a hulladékhatóság” című cikkünkben írunk.)
Ha nincs ennyi hulladékunk, akkor elég, ha a felelős műszaki vezető nyilatkozik, hogy a keletkezett hulladék nem éri el a jogszabályban meghatározott küszöbértéket.
Ha viszont bármelyik hulladéktípus eléri a jogszabályban meghatározott mennyiséget, nincs mese, ki kell tölteni az építési-bontási hulladék nyilvántartólapot. Akkor is, ha “csak” az egyik kategóriában érjük el a határértéket. Például aszfalttörmelék egyáltalán nem keletkezik, de nagy mennyiségű földkitermelésről van szó, mondjuk 1000 tonnáról. Egy hegyoldalba épülő új társasháznál ez simán előfordulhat. Ez esetben az építési-bontási hulladék nyilvántartó lapon a kitermelt talajhoz kell beírni az 1000 tonnát, a többi hulladéknál meg azt, hogy nem érte el a küszöbértéket. De abból sem lesz baj, ha beírjuk, hogy keletkezett azért még 0,5 tonna fahulladék is.
A nyilvántartást a használatbavételi eljárás során el kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak is.
A telken belül fel lehet használni
Az építés során keletkezett hulladékokat fel lehet használni a telken belül. Tehát teljesen rendben van, hogy a kitermelt földet felhasználjuk tereprendezéshez. Ehhez semmilyen környezetvédelmi engedély nem kell. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra annyit kell ráírni, hogy az építés helyén hasznosítva.
A területrendezés azonban nem csak környezetvédelmi kérdés, főleg ha nagy mennyiségű földről van szó. Ahhoz, hogy a talaj természetes terepszintjét 1 méternél nagyobb mértékben meg lehessen változtatni már építési engedély kell. Általában azoknál az építéseknél, ahol tényleg nagy mennyiségű föld keletkezik, van építési engedély is. Az engedélyezés során pedig az építési hatóság és a környezetvédelmi hatóság is megnézi, hogy felhasználható-e a kitermelt föld a telken belül.
Ha a kitermelt földet nem lehet a telken belül felhasználni, akkor a maradék föld “hulladékkal” két dolog történhet: elszállítják a szeméttelepre, vagy más területen hasznosítják.
Ha a szeméttelepre kerül, kérjünk róla papírt!
A szeméttelepre akár mi magunk elvihetjük a földet, külön engedély nélkül. Viszont a hulladék beszállításáról kérjünk papírt, mert a környezetvédelmi hatóság ezt keresni fogja a használatbavételkor. (A hulladéklerakónak egy ún. befogadói nyilatkozatot kell adni a beszállított földről.)
Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a szeméttelep cégnevét írjuk be, valamint a KÜJ, KTJ számot. (Ezek a környezetvédelmi hatóság azonosító számai. Ezek alapján tartják nyilván az engedélyeseket és telephelyeiket.) A kezelés módja ez esetben ártalmatlanítás lesz.
Más telkére csak engedéllyel lehet lerakni
Más a helyzet, ha a kitermelt földet egy másik telek feltöltéséhez szeretnék felhasználni, azaz telken kívül szeretnénk újrahasznosítani. Ehhez bizony már hulladékhasznosítási engedély kell. Ilyet kérhet a telek tulajdonosa, kezelője is a környezetvédelmi hatóságtól. De sajnos nem olcsó mulatság az engedély beszerzése, legalább fél millió forint. Célszerű ilyenkor inkább egy olyan vállalkozást keresni, akinek már van hulladékhasznosításra engedélye. Ez a cég átveheti a felesleges földet és ugyanúgy kiállít egy befogadói nyilatkozatot, mint a szeméttelep. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a hasznosító cég nevét, KÜJ, KTJ számát kell beírni.
forrás: https://epitoelet.hu/mit-kezdjunk-az-epiteskor-kitermelt-folddel/
2021, ápr 23 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert
A hosszú, sötét, téli hónapok után újra itt a tavasz, és ezzel egyidejűleg a természet is újra életre kel. Nem kevés feladattal jár ez a kertes házban élők számára, hiszen sok mindenre kell egyszerre odafigyelni, de a legtöbben részben vagy teljes egészében kihagyják a gyepápolási teendőket, mondván: a fű magától is szép tud lenni, nincs szüksége törődésre. Ez viszont egy olyan tévhit, amit el kell oszlatni. A gyep kényes „jószág” a mi kontinentális éghajlatunkon.
Molnár Gábor Éva kertészmérnök felhívta rá a figyelmet, hogy a téli időjárási körülmények között a gyep is ugyanolyan igénybevételnek van kitéve, mint az örökzöldek, ami után regenerálódnia kell, és ebben mi magunk is szerepet kell hogy vállaljunk.
Tavasszal első körben késes gyepszellőztető géppel kell meglazítani a talajt. Ez a szerkezet akár fél centiméterre is felkarcolja a talaj felszínét, ezáltal újrasarjadásra készteti a fűszálakat.
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a gyepszellőztetéssel lezártnak tekintik a munkát, pedig az önmagában nem sokat ér. A kertfuvesites.hu szakértője szerint mivel ilyenkor nyitott a talaj, ez a legalkalmasabb időpont elvégezni a talajjavítók kiszórását és a gyep tápanyagozását, az esetleges betegségek megelőzése és a gyep regenerálódása érdekében.
forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2021/04/08/kert-gyep-fu-apolasa/
2021, ápr 15 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Ácsmesterségnek nevezzük a faszerkezeteket, illetve a stabil gerendaszerkezeteket készítő kisiparos tevékenységet. Az ács, vagy áts szó honfoglalás előtti török eredetű jövevényszavunk, valószínűleg a még nem specializálódott fafaragó embert jelölték vele. (Szláv megfelelője a taszár, illetve a teszér.) A fa faragása, illetve a késztermék alakja az idők során a kereslettől és a divattól függően változott, ennek megfelelően kivált belőle az asztalos, a teknőkészítő, a faesztergályos (a pipaszár készítő, oszlopkészítő, kulacskészítő), és a zsindelyfaragó stb. szakma, – a szobor vagy más díszítőelemek faragása pedig a művészet síkjára emelődött. Az ács szakma a 14. században céhesedett Magyarországon. A tetőszerkezethez, hídlásokhoz, vagy az egészen fából készítendő házhoz a 17. századtól vázrajzot, – a 18. század közepétől pedig tervrajzot készítettek. Így készítették az ácsok később a híd- és malomszerkezeteket, illetve az egyéb vízi műveket: a gátat és a zsilipet. A 19. század második felétől szigorúan képesítéshez kötött iparággá vált. Az ács szakmában már régebben elkülönült a hajóács és a malomács, – újabb keletűen pedig az ácsmesterségből a specializálódás révén a tetőfedő, állványozó stb. foglalkozási ágazatok váltak ki.
A leghíresebb ács a Bibliából ismert Szent József, – aki Krisztus nevelőapja volt.
Az ácsok által használt anyagok
Régebben fűrészeléssel és bárdolással, ácskapoccsal lefogatva alakították ki keményfa-rönkből a beépítendő anyagokat, majd faszegekkel rögzítették. (Kivételt képeztek a vörösfenyőből készített víz alatti támasztócölöpök.) Újabban fémszeget használnak. Mellőzik a bonyolultabb csapolásokat. A fatelepeken kapható gépekkel készre alakított gyalult gerenda, palló, léc főként puhafából készül. Az ,,igényesebb” épületekhez viszont ma nem hazai faanyagot használnak, hanem érintetlen és betegségektől mentes erdőkből, pl. Erdélyből származó keményfát hozatnak be, valamint a fatörzseket is mint régen kellő ideig (évekig) szárítják.
Szerszámok
Mérőfa, csapózsinór, ácsderékszög (szögelő), függő, szintező, jelölő (irdaló), fűrészfélék, bak, tőke, fejsze, bárd, szekerce, ék, véső, sulyok, ácskalapács, kézi fúróeszközök, csiga és kötél. Újabban a fűrészelés, a fúrás és az építési elemek helyükre illesztése gépesített. A műhelyekben pedig sok helyen megtalálható a gépi hajtású faeszterga is.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/ács_(foglalkozás)#A_foglalkozás_története
kép forrása: https://bkszc.hu/kepzes/34-582-01-acs-2/
