2021, ápr 13 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az energiahatékony otthonok kialakítása egyszerűbb, mint gondolnánk. Az épületenergetikai szakmérnök szerint megfelelő házkialakítással, felújítással akár 5 éven belül is megtérülhet az egy-egy energiahatékonyabb megoldásba fektetett plusz pénz.
„A komplex energetikai felújítások kecsegtetnek a legnagyobb energia-megtakarítással, ugyanakkor kiváló eredményeket érhetünk el akkor is, ha csak egy-egy fejlesztésre fókuszálunk. Ha a legjobb eredményt szeretnénk elérni, érdemes párhuzamosan korszerűsíteni az épületszerkezeteket – hőszigetelés, nyílászáró-csere stb. –, és az épületgépészetet – pl. kazáncsere, napelem telepítése” – hívja fel a figyelmet Gali András épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa.
Minden épület más, így nincs rá általános recept, hogy pontosan hogyan és mivel a legjobb korszerűsíteni. A számításokat és javaslatokat egy energetikus tudja elkészíteni számunkra az ingatlan ismeretében.
Az otthonok hőveszteségének jelentős része a nyílászárókon keletkezik, ezért érdemes a kialakításkor, felújításkor egyaránt kiemelt figyelmet fordítani ezekre. Az épületek legnagyobb fogyasztását a téli fűtés jelenti, az ehhez kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések tehát kiváló befektetési lehetőséget jelentenek. Ezzel meggátolhatjuk ugyanis, hogy szökjön a meleg az otthonunkból, és az utcát fűtsük.
Mire figyeljünk felújításkor, házkialakításkor?
Általánosságban
– Mindenképp érdemes a legjobb színvonalon dolgoztatni, és a legjobb szerkezeteket választani.
– Ne higgyünk a gyártók szlogenjeinek, hasonlítsuk össze az egyes termékek ár-érték arányát a műszaki paraméterek és mérnök által készített energetikai számítások alapján.
forrás: https://epiteszforum.hu/energia-es-penz-megtakaritas-tudatos-hazkialakitassal
2021, ápr 9 | Ismeretterjesztő, Szakmai
A földmunka nagyon szorosan kapcsolódik az építkezéshez. Hisz a földmunka az építkezés kezdetekor már elkezdődik a tereprendezéssel, amely nagyon szorosan kapcsolódik a földmunkához. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy ilyenkor érdemes-e nekiállni a földmunkának? Melyik lehet a legjobb megoldás? Hívjuk a családtagokat, ásóval, kapával és gereblyével? Vagy esetleg rendeljünk egy munkagépet, aki jóval kevesebb idő alatt megcsinálja a tereprendezést például a Bobcat?
Bizony a földmunkaidő igényes feladat. Sok erőforrást igényel, hogy megfelelően el legyen a tereprendezve a munkálatok megkezdéséig. Ha rengetek, szabadidővel rendelkezünk, akkor mi is nyugodtan nekiállhatunk kézi erővel a tereprendezéshez, hiszen kint vagyunk a jó levegőn és közben mozgunk is. Azonban ha szorosak a határidők vagy nincsen sem időnk, sem energiánk arra, hogy a földmunkát kézzel elvégezzük, addigra mire az építőanyagok megérkeznek, akkor kell a földmunkagép segítségét igénybe venni.
Milyen olyan földmunka feladatok vannak, amikor jól jön, a gépesített munkaerő?
– tereprendezés
– ház alap kiásás
– pinceásás
– emésztő gödrök ásása
forrás: https://gepifoldmunkabudapest.hu/blog/foldmunka-kezzel-vagy-geppel
2021, ápr 1 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert
A kertészkedés kialakulását a nomád életmódról való áttérés, vagyis a letelepedésnek (állandó vagy legalábbis állandónak szánt lakóhelyek létesítésének) és az élelmiszerek termelés útján való megszerzésének szándéka alapozta meg.
A kertészkedés – egyaránt értve ezalatt az élelmiszer-termelés célját szolgáló kertművelést, valamint a díszkertek kialakítását, fenntartását – lényegében végigkíséri az emberiség történetét.
A sátrak, majd házak környéki ásóbotos, kapás termesztés kialakulásával kezdetét vette a növénytermesztés folyamata. A letelepedő közösségekben a kezdetben jellemző közös művelést mind inkább felváltotta a családonkénti termelés: a földeket a családok külön-külön kezdték használni és művelni. Az ókori mezopotámiai társadalmakban, illetőleg az ókori Egyiptomban, Indiában, Kínában a folyóvölgyekből kiindulva igen magas szintű mezőgazdasági termelés bontakozott ki. Ezzel párhuzamosan az uralkodók, főpapok palotái körül megjelentek a mind inkább pompás és monumentális díszparkok, díszkertek, mint például Babilónia függőkertjei.
Az ókori görög poliszokban – illeszkedvén a társadalmi berendezkedéshez – a palotakertek helyett közparkokat létesítettek, melyek a közélet jelentős színterei voltak.
A palotakertek mellett azonban jelentősek voltak a polgárok díszes magánkertjei is.
A pannóniai kertekben előszeretettel ültettek rózsákat, liliomot, rozmaringot és levendulát. A lakóépületek körül – a díszkertek mellet – jelentős szőlőültetvények, gyümölcsösök és veteményes kertek is létesültek. A római birodalom összeomlását követően a Bizánci Birodalomban is jelentős kertkultúra bontakozott ki. E kor bemutatása során nem feledkezhetünk meg az arab paloták és kertek jelentőségéről sem, melyek az Ezeregyéjszaka varázást tükrözhették, telis-tele pálmafákkal és csodálatos virágokkal. A magyarok a Honfoglalást megelőzően – különösen a Kazár Birodalomban – megismerkedtek a földművelés és a kertészkedés jelentőségével. Zsigmond király a budai várhegyen a régi várat újjáépíttette és a megépült palota környékén kapott helyet a budai várkert. Mátyás király a palotát reneszánsz stílusban átépíttette, és az addigi zöldség-, gyümölcs-, szőlőültetvényeket kiegészítették a virágos díszkertek, melyeket számos dísznövény mellett szökőkutak, szobrok díszítetek. Mátyás király Visegrádon, a fellegvár alatt is gyönyörű palotát és függőkertet emeltetett.
Nyugat-Európában a királyi pompa és fényűzés a 17. századra érte el fénykorát. A barokk korra jellemző túldíszítettség az ekkor létesített palotákra, kastélyokra és az azokat körül ölelő kastélykertekre is jellemző.
Az ipari fejlődéssel kísért polgárosodás folyamatában megsokszorozódott a városok száma és lakossága, a gazdasági és társadalmi élet központjai pedig a városok lettek. Az urbanizáció velejárója a városi magánkertek megjelenése volt. A családi házak díszkertjeinek megjelenése a kertművelés fejlődésének azon mozgatórugója, mely napjainkra elvezetett a kertépítés önálló művészi, építészeti ágként történő megbecsüléséhez. A kertépítészet a szakemberképzésnek és a neves szakmai fórumoknak, kiállításoknak, illetve szaklapoknak köszönhetően napjainkban is folyamatos fejlődést mutat, melynek során újabb és újabb kertépítészeti trendek, irányzatok jelennek meg. Valljuk ugyanis, hogy a professzionális kertépítés nem szimplán egy munka, vagy elvégzendő feladat, hanem egy alkotási folyamat, melynek eredménye a környezetével harmóniát teremtő és ezáltal is fokozott esztétikai élményt nyújtó díszkert.
forrás: https://www.kertelunk.hu/kertepites-tortenete.html
2021, márc 30 | Egyéb kategória, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Újdonság
310 méteres magasságával lekörözte a 259 méter magas frankfurti Commerzbank Towert.
A Varso Torony (Varso Tower) 230 méteres magasságával Lengyelország legmagasabb építménye lett, nemrég pedig elkészült 80 méteres, 73 tonnás csúcsa is, amivel új rekordot állított fel, és az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója lett, lekörözve az eddigi csúcstartót, a 259 méter magas frankfurti Commerzbank Tornyot.
Az 53-szintes irodaházat a számtalan díjjal elismert londoni Foster+Partners tervezte. A hatalmas felhőkarcoló parkosított belső udvara – ami várhatóan 2022-re készül majd el – nyugalmat és felfrissülést biztosít az ott dolgozók számára. Az impozáns, tíz méteres belmagasságú lobby falait pedig kézzel készített mozaikok díszítik majd. A panorámaliftek 8m/s (28,8 km/h) sebességgel repítik majd a látogatókat a nyilvános tetőteraszokra, ahonnan 205 és 230 méter magasságból különleges látvány nyílik a városra. A szintén lélegzetelállító panorámát nyújtó étterem a 46. és a 48. szintek között kap helyet. Az épület már elkészült részein a négy méter magas üvegfüggönyökön keresztül árad be a fény az épületbe.
A torony nemcsak magassága miatt jelentős, de egyben az ország egyik legzöldebb épülete is, energiahatékonysági szempontból a legmagasabb BREEAM és WELL minősítésekkel rendelkezik. A Varso Tower a HB Reavis vegyes felhasználású Varso Place fejlesztésének utolsó állomása. A Varso Place Varsó szívében található komplexum irodákkal, szállodával, üzletekkel és innovációs központtal, a varsói központi pályaudvar közvetlen közelében.
forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/a-varso-torony-lesz-az-eu-legmagasabb-epulete/
2021, márc 22 | Egyéb kategória, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Újdonság
Több mint egymilliárd forint európai uniós és állami támogatást kapott Magyarország legjelentősebb, európai szinten is kiemelkedő műemlék-együttese.
A fertőd–eszterházai Esterházy-kastély turisztikai és infrastrukturális fejlesztése részeként helyreállítják az épület középső tömbjét, valamint a Belvedere-t és az óratornyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, vagyis a lehető leghitelesebb formában mutatják be azokat. A történeti tereket eredeti pompájukban újítják fel, és az épületben időszakos kiállítótermeket is kialakítanak. A felújításról videót közölt a Nemzeti Kastélyprogram Facebook-oldala.
A fertődi kastély Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya, százhuszonhat rokokó stílusú szobával, hatszázötven festményből álló Eszterházy-képtárral. Az építése 1720-ban kezdődött Anton Erhard Martinelli tervei alapján, az akkor még Süttörnek nevezett faluban Gróf Esterházy József megrendelésére. Az akkor még kicsi, barokk épületet a későbbiekben több periódusban bővítették. A díszterem, melynek falát Jozef Ignaz Mildorfer freskója díszíti, az impozáns kovácsoltvas kapu és a háromszáz hektáros franciakert – mind-mind azt bizonyítják, hogy a fertődi Esterházy-kastély valóban egy európai uralkodói udvarokhoz méltó fényűző rezidencia volt.
Operák, vígoperák, és szimfóniák születtek itt, melynek egy részét az emeleti díszteremben mutatták be.
A kastély Esterházy Fényes Miklós halála után elhanyagoltan állt: a komplexumot csak ritkán használták, a hercegi udvar visszaköltözött Kismartonba (Esienstadt, Ausztria). A 19. század a hanyatlás korszaka volt. A kastélyt a 19. század végétől – Cziráky Margit grófnő kezdeményezésére – felújították és modernizálták, az enteriőröket a később híressé vált Schmidt Miksa cégével alakíttatták ki. A második világháború végén az épületegyüttes igen jelentős károkat szenvedett. Könyvtárát kirabolták, bútorai, értékei eltűntek, és csak az 1950-es években kezdődött meg a helyreállítás, ami az 1980-as évekig tartott. Ezzel párhuzamosan zajlott a park helyreállítása is.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében most a legértékesebb középső épülettömb azon helységeinek, termeinek rekonstrukciójára kerül sor, amelyek még nem kerültek restaurálásra. A történeti terek eredeti pompájukban kerülnek felújításra és az épületben időszakos kiállítótermeket is kialakítanak.
forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/folytatodik-a-fertodi-esterhazy-kastely-fejlesztese/
2021, márc 9 | Ismeretterjesztő, Szakmai
A munkavédelmi technikus fő feladata a munkakörnyezet biztonságának megteremtése és megtartása a törvényi előírások betartásával, ezzel az ott dolgozók épségének és egészségének megóvása, a munkahelyi balesetek és szabálysértések megelőzése.
Munkája során elkészíti az adott gazdasági és munkavégzési tevékenységnek megfelelő munkavédelmi szabályzatot, és az ebben leírtak szerint folyamatosan ellenőrzi annak betartását. Például: biztonságos munkaterület ellenőrzése, munkavégzés során használt munkaeszközök biztonságának, védőfelszerelések helyes használata, védőfelszerelések folyamatos beszerzése, munkavédelmi oktatások szervezése a munkavállalók részére.
Fő feladatai összefoglalva:
– törvényi előírások betartása és betartatása
– munkavégzéshez szükséges védőfelszerelések kiválasztása és beszerzése
– munkafolyamatok bemutatása, megfelelő biztonsági felszerelések alkalmazásával
– munkabiztonsági oktatás szervezése
– pihenőidők betartásának ellenőrzése
– megfelelő és biztonságos munkakörülmények fenntartása
– segítség a már bekövetkezett munkahelyi balesetek kivizsgálásában
forrás: http://www.matrixoktatas.hu/biztonsag-mindenekelott-mit-csinal-egy-munkavedelmi-technikus.html
