2021, ápr 23 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert
A hosszú, sötét, téli hónapok után újra itt a tavasz, és ezzel egyidejűleg a természet is újra életre kel. Nem kevés feladattal jár ez a kertes házban élők számára, hiszen sok mindenre kell egyszerre odafigyelni, de a legtöbben részben vagy teljes egészében kihagyják a gyepápolási teendőket, mondván: a fű magától is szép tud lenni, nincs szüksége törődésre. Ez viszont egy olyan tévhit, amit el kell oszlatni. A gyep kényes „jószág” a mi kontinentális éghajlatunkon.
Molnár Gábor Éva kertészmérnök felhívta rá a figyelmet, hogy a téli időjárási körülmények között a gyep is ugyanolyan igénybevételnek van kitéve, mint az örökzöldek, ami után regenerálódnia kell, és ebben mi magunk is szerepet kell hogy vállaljunk.
Tavasszal első körben késes gyepszellőztető géppel kell meglazítani a talajt. Ez a szerkezet akár fél centiméterre is felkarcolja a talaj felszínét, ezáltal újrasarjadásra készteti a fűszálakat.
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a gyepszellőztetéssel lezártnak tekintik a munkát, pedig az önmagában nem sokat ér. A kertfuvesites.hu szakértője szerint mivel ilyenkor nyitott a talaj, ez a legalkalmasabb időpont elvégezni a talajjavítók kiszórását és a gyep tápanyagozását, az esetleges betegségek megelőzése és a gyep regenerálódása érdekében.
forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2021/04/08/kert-gyep-fu-apolasa/
2021, ápr 1 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert
A kertészkedés kialakulását a nomád életmódról való áttérés, vagyis a letelepedésnek (állandó vagy legalábbis állandónak szánt lakóhelyek létesítésének) és az élelmiszerek termelés útján való megszerzésének szándéka alapozta meg.
A kertészkedés – egyaránt értve ezalatt az élelmiszer-termelés célját szolgáló kertművelést, valamint a díszkertek kialakítását, fenntartását – lényegében végigkíséri az emberiség történetét.
A sátrak, majd házak környéki ásóbotos, kapás termesztés kialakulásával kezdetét vette a növénytermesztés folyamata. A letelepedő közösségekben a kezdetben jellemző közös művelést mind inkább felváltotta a családonkénti termelés: a földeket a családok külön-külön kezdték használni és művelni. Az ókori mezopotámiai társadalmakban, illetőleg az ókori Egyiptomban, Indiában, Kínában a folyóvölgyekből kiindulva igen magas szintű mezőgazdasági termelés bontakozott ki. Ezzel párhuzamosan az uralkodók, főpapok palotái körül megjelentek a mind inkább pompás és monumentális díszparkok, díszkertek, mint például Babilónia függőkertjei.
Az ókori görög poliszokban – illeszkedvén a társadalmi berendezkedéshez – a palotakertek helyett közparkokat létesítettek, melyek a közélet jelentős színterei voltak.
A palotakertek mellett azonban jelentősek voltak a polgárok díszes magánkertjei is.
A pannóniai kertekben előszeretettel ültettek rózsákat, liliomot, rozmaringot és levendulát. A lakóépületek körül – a díszkertek mellet – jelentős szőlőültetvények, gyümölcsösök és veteményes kertek is létesültek. A római birodalom összeomlását követően a Bizánci Birodalomban is jelentős kertkultúra bontakozott ki. E kor bemutatása során nem feledkezhetünk meg az arab paloták és kertek jelentőségéről sem, melyek az Ezeregyéjszaka varázást tükrözhették, telis-tele pálmafákkal és csodálatos virágokkal. A magyarok a Honfoglalást megelőzően – különösen a Kazár Birodalomban – megismerkedtek a földművelés és a kertészkedés jelentőségével. Zsigmond király a budai várhegyen a régi várat újjáépíttette és a megépült palota környékén kapott helyet a budai várkert. Mátyás király a palotát reneszánsz stílusban átépíttette, és az addigi zöldség-, gyümölcs-, szőlőültetvényeket kiegészítették a virágos díszkertek, melyeket számos dísznövény mellett szökőkutak, szobrok díszítetek. Mátyás király Visegrádon, a fellegvár alatt is gyönyörű palotát és függőkertet emeltetett.
Nyugat-Európában a királyi pompa és fényűzés a 17. századra érte el fénykorát. A barokk korra jellemző túldíszítettség az ekkor létesített palotákra, kastélyokra és az azokat körül ölelő kastélykertekre is jellemző.
Az ipari fejlődéssel kísért polgárosodás folyamatában megsokszorozódott a városok száma és lakossága, a gazdasági és társadalmi élet központjai pedig a városok lettek. Az urbanizáció velejárója a városi magánkertek megjelenése volt. A családi házak díszkertjeinek megjelenése a kertművelés fejlődésének azon mozgatórugója, mely napjainkra elvezetett a kertépítés önálló művészi, építészeti ágként történő megbecsüléséhez. A kertépítészet a szakemberképzésnek és a neves szakmai fórumoknak, kiállításoknak, illetve szaklapoknak köszönhetően napjainkban is folyamatos fejlődést mutat, melynek során újabb és újabb kertépítészeti trendek, irányzatok jelennek meg. Valljuk ugyanis, hogy a professzionális kertépítés nem szimplán egy munka, vagy elvégzendő feladat, hanem egy alkotási folyamat, melynek eredménye a környezetével harmóniát teremtő és ezáltal is fokozott esztétikai élményt nyújtó díszkert.
forrás: https://www.kertelunk.hu/kertepites-tortenete.html
2020, okt 15 | Ismeretterjesztő, Kert, Szakmai
Ne hagyjuk magukra a gyümölcsfákat szüret után! A következő évi termő rügyek egészséges képződésének érdekében elengedhetetlen a megfelelő lombvédelem, a szakszerű növénytáplálás.
A gyümölcsfák alját a lombkorona síkjáig gyommentesen kell tartani. Ilyen módon megőrizzük a talajban lévő nedvességet, gyérítjük a talajban lévő rovar kártevőket, elősegítjük a talajban tevékenykedő hasznos baktériumok élettevékenységét.
Érdemes odafigyelni a fák lombkoronájára is a nagy őszi-téli szelek előtt. Lehetőség van a lombkorona alakítására, a keresztben fejlődő ágak eltávolítására. A lombkorona belsejének kialakításakor biztosítani kell a szellőzöttséget, a napfény érvényesülését. A lombkorona átvizsgálásakor a beteg, száraz ágakat el kell távolítani.
A metszést követően rövid időn belül el kell végezni a permetezést, a fákon ejtett sebek fertőtlenítése a lomb védelme érdekében.
forrás: https://hobbikert.hu/magazin/szuret-utan-ne-hagyjuk-magukra-a-gyumolcsfakat.html
2020, szept 10 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert, Szakmai, Újdonság
Egyre több törekvés zajlik az építészetben is a zöldebb, környezettudatosabb és fenntarthatóbb életmódért. Gardenhouse névre hallgat az a lakóház, amit nemrégiben adtak át Los Angelesben, az épület kivülről Amerika legnagyobb élő falával van beborítva. A ház legfelső részei úgy tűnnek ki a zöld domboldal, vagyis maga a zöld fal mögött, mintha egy kis falucska házait lehetne látni messziről. Az épület igazány látványos és egyedi külsőt kapott ezzel a fallal.
2020, szept 4 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Kert, Szakmai
Beköszöntött az ősz, ami azt jelenti, hogy ideje neki fogni a kerti munkálatoknak a téli fagy előtt. Az évnek ez az időszaka kiváló arra, hogy komposztot dolgozzunk bele a talajba, állagának, vízelvezető képességének javítására, illetve tápanyag-utánpótlás céljából.
Igen fontos része a kertészkedésnek az őszi nagytakarítás is. Gyökerestől húzzuk ki és dobjuk ki az elszáradt vagy beteg, fertőzött növényeket. Tisztítsuk meg az ágyások földjét, főleg a növények töve körül.
Ha pedig tavasszal szeretnénk megcsodálni a nyíló virágokat, ültessünk el a virághagymákat!
2020, júl 3 | Érdekességek, Kert, Szakmai, Trend, Újdonság
Elkészült Európa legnagyobb zöld homlokzata Düsseldorfban, a főszerepben pedig a gyertyán. Az új irodaház homlokzatát harmincezer növénnyel borította be, az így létrejött nyolc kilométer hosszúságú felület jelenleg Európa legnagyobb zöld homlokzata. Az ötszintes iroda zöld felületét a land art elemei inspirálták, az építésziroda pedig reméli, hogy az épület sokak számára követendő példa lesz a fenntartható városfejlesztés terén.
A 41 370 m²-es alapterületű, trapéz alakú épület homlokzatát teljes mértékben gyertyánnal futtatták be, amely a stúdió kutatása szerint 80 lombhullató fának megfelelő ökológiai haszonnal jár. Emellett a növény őshonos, télen is megtartja levelét, ellenáll az erős szélnek, és évente maximum háromszor kell csak megnyírni.
A projekt megvalósítása során az építészek számos kihívással találkoztak, és bíznak abban, hogy fejlesztésük példát mutat másoknak.
