Furcsa módon a jogszabályok a kitermelt földet is az építési hulladékok körébe sorolják. Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos mennyiség felett hulladéknyilvántartó lapot kell vezetni róla. Ha pedig a telken belül nem lehet felhasználni, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő helyre kerüljön. De tényleg a szeméttelepre kellene vinnünk a tiszta termőtalajt?
A kitermelt föld építési-bontási hulladéknak számít, vagyis az építési hulladékokra vonatkozó szabályok érvényesek itt is.
Az építési hulladékokról bizonyos mennyiség felett már építési-bontási hulladék nyilvántartó lapot kell kiállítani. Kitermelt talajnál ez a mennyiség 20 tonna. (A többi hulladékfajtáról és a hozzájuk tartozó mennyiségekről a “Jön a hulladékhatóság” című cikkünkben írunk.)
Ha nincs ennyi hulladékunk, akkor elég, ha a felelős műszaki vezető nyilatkozik, hogy a keletkezett hulladék nem éri el a jogszabályban meghatározott küszöbértéket.
Ha viszont bármelyik hulladéktípus eléri a jogszabályban meghatározott mennyiséget, nincs mese, ki kell tölteni az építési-bontási hulladék nyilvántartólapot. Akkor is, ha “csak” az egyik kategóriában érjük el a határértéket. Például aszfalttörmelék egyáltalán nem keletkezik, de nagy mennyiségű földkitermelésről van szó, mondjuk 1000 tonnáról. Egy hegyoldalba épülő új társasháznál ez simán előfordulhat. Ez esetben az építési-bontási hulladék nyilvántartó lapon a kitermelt talajhoz kell beírni az 1000 tonnát, a többi hulladéknál meg azt, hogy nem érte el a küszöbértéket. De abból sem lesz baj, ha beírjuk, hogy keletkezett azért még 0,5 tonna fahulladék is.
A nyilvántartást a használatbavételi eljárás során el kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak is.
A telken belül fel lehet használni
Az építés során keletkezett hulladékokat fel lehet használni a telken belül. Tehát teljesen rendben van, hogy a kitermelt földet felhasználjuk tereprendezéshez. Ehhez semmilyen környezetvédelmi engedély nem kell. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra annyit kell ráírni, hogy az építés helyén hasznosítva.
A területrendezés azonban nem csak környezetvédelmi kérdés, főleg ha nagy mennyiségű földről van szó. Ahhoz, hogy a talaj természetes terepszintjét 1 méternél nagyobb mértékben meg lehessen változtatni már építési engedély kell. Általában azoknál az építéseknél, ahol tényleg nagy mennyiségű föld keletkezik, van építési engedély is. Az engedélyezés során pedig az építési hatóság és a környezetvédelmi hatóság is megnézi, hogy felhasználható-e a kitermelt föld a telken belül.
Ha a kitermelt földet nem lehet a telken belül felhasználni, akkor a maradék föld “hulladékkal” két dolog történhet: elszállítják a szeméttelepre, vagy más területen hasznosítják.
Ha a szeméttelepre kerül, kérjünk róla papírt!
A szeméttelepre akár mi magunk elvihetjük a földet, külön engedély nélkül. Viszont a hulladék beszállításáról kérjünk papírt, mert a környezetvédelmi hatóság ezt keresni fogja a használatbavételkor. (A hulladéklerakónak egy ún. befogadói nyilatkozatot kell adni a beszállított földről.)
Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a szeméttelep cégnevét írjuk be, valamint a KÜJ, KTJ számot. (Ezek a környezetvédelmi hatóság azonosító számai. Ezek alapján tartják nyilván az engedélyeseket és telephelyeiket.) A kezelés módja ez esetben ártalmatlanítás lesz.
Más telkére csak engedéllyel lehet lerakni
Más a helyzet, ha a kitermelt földet egy másik telek feltöltéséhez szeretnék felhasználni, azaz telken kívül szeretnénk újrahasznosítani. Ehhez bizony már hulladékhasznosítási engedély kell. Ilyet kérhet a telek tulajdonosa, kezelője is a környezetvédelmi hatóságtól. De sajnos nem olcsó mulatság az engedély beszerzése, legalább fél millió forint. Célszerű ilyenkor inkább egy olyan vállalkozást keresni, akinek már van hulladékhasznosításra engedélye. Ez a cég átveheti a felesleges földet és ugyanúgy kiállít egy befogadói nyilatkozatot, mint a szeméttelep. Az építési-bontási hulladék nyilvántartólapra a hasznosító cég nevét, KÜJ, KTJ számát kell beírni.
forrás: https://epitoelet.hu/mit-kezdjunk-az-epiteskor-kitermelt-folddel/
