A szöuli Gangnam negyed a Times Square koreai változata, ami rizsföldből az 1988-as szöuli olimpia hatására óriási fejlődésnek indult, napjainkban az épületek falait ellepték a LED képernyők, és itt található a SM Town Coex Artium, amelyet a K-pop Mekkájának is neveznek.
Az épületet most egy nyolcvan méter széles és huszonhárom méter magas elektronikus kijelző öleli körbe, amely a hallyu t, vagyis a koreai kulturális hullámot idézi meg. A hallyu kialakulása a 80-as években komoly társadalmi és kulturális változások időszaka volt Dél-Koreában. Ekkor nyomultak be a hollywoodi és külföldi filmek és műsorok a koreai piacra, a koreai filmstúdiók jó része pedig csődbe ment. Aztán amikor a Jurassic Park egymaga annyi bevételt termelt, mint amennyit másfél millió koreai Hyundai autó eladása, akkor a döntéshozók is belátták, hogy nem jó ötlet elsorvasztani a hazai filmgyártást.
1995-ben külön testületet állítottak fel a hazai filmes ipar fellendítésére, belepumpáltak egy csomó pénzt a szektorba, ez pedig magával hozta a koreai hullám betörését a kultúra más területeire is. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy egyre több helyi kulturális márka válik globális branddé, elég ha a K-pop nemzetközi térhódítására gondolunk, benne olyan előadókkal, mint PSY a Gangnam Style-lal, vagy az EXO nevű fiúcsapat.
Ezt a kulturális robbanást idézi most meg a d’strict tervező cég, amely a reneszánsz korig nyúlt vissza, a kijelzőn látható hullám létrehozására az anamorfózist hívta segítségül. A fogalom azokra a felismerhetetlenné torzított képekre utal, amelyek csak egy különös szemszögből, vagy egy rájuk helyezett tükörtárgy segítségével válnak újra láthatóvá. A kijelzőn látható hullám esetében a járókelők úgy érezhetik, mintha a víz áttörné az üveget, elárasztaná az utcát, az embereket pedig elnyelné. A projekt jól integrálja a virtuális tartalmat és a digitális technológiát, mindezt pedig az épített környezetbe ágyazva.
