2020, máj 8 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az építők napja
A hagyományok szerint több mint ötven éve minden év június első vasárnapján ünnepli közel 300 ezer építő- és építőanyag-iparban dolgozó az Építők Napját.
Ezt a napot június első vasárnapján tartják Magyarországon az 1897. június 6-7-i első magyar Építőmunkás kongresszus tiszteletére. A kongresszust Bokányi Dezső (1871-1940) magyar író, újságíró, fordító, eredeti szakmája szerint kőfaragó nyitotta meg, aki megalapította az építőmunkások szervezetét (MÉMOSZ), melynek elnöki tisztét is betöltötte.
Ezen a napon megemlékeznek az építőipar területének mindazon dolgozóiról is, akik már nem lehetnek köztük.
Az ünnep alkalmából évről-évre kitüntetéseket, okleveleket adnak át a szakma kiválóságainak. Ez egy olyan nap amikor az egész ország köszönti az építőket, akiknek áldozatos szellemi és kétkezi
munkájától függ épített környezetünk minősége. Az építés egy olyan folyamatos tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti minden időben a kor
igényeinek megfelelően; és próbálja a teljességet előállítani. mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke 2019-ben
A lakáskultúra világnapja
Ezt a napot 1994 óta június első szombatján hazánkban is megünnepeljük, hiszen Európai Bútorkereskedõk Szövetsége e napon ünnepli a lakáskultúra napját. Hiszen nem csak a külcsín, hanem a belbecs is számít.
A FENA, vagyis a Bútorkereskedők Európai Szövetsége a múlt század derekán jött létre. A tevékenységének egy része szigorúan szakmai: a bútorkereskedők és a társszakmák érdekeit védi, mégpedig európai szinten. A nemzeti tagszervezetek szövetsége arra törekszik, hogy kontinensünk bútorgyártói és a szakkereskedők kedvező üzleti és jogi környezetben tevékenykedhessenek. Igen jelentős a tagsága, az ágazaton belül több mint 100 000 céget képvisel. A FENA tevékenysége azonban nem merül ki ennyiben.
A bútorkészítés ugyanis egy olyan jellegzetes szakma, amelynek képviselői egyformán fontosnak tartják a hagyományok ápolását, a múlt tiszteletét és az újítást, az innovációt, az emberek életét kényelmesebbé tévő fejlesztéseket. A szervezet vezetősége éppen ezért döntött úgy, hogy június első szombatja legyen a lakáskultúra világnapja. A Bútorkereskedők Európai Szövetsége azóta is ezen a napon ünnepli mindazokat a trendeket és hagyományokat, amelyek révén egyre többen élhetünk meghitt otthonokban.
2020, máj 4 | Alrendszerek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A kőműves szakma egy nagy múltra visszatekintő foglalkozás, amelynek jelentése az idő során változott. Mai értelemben a kőműves feladata, hogy épületek falszerkezeteit és falidomait, válaszfalakat, beton és vasbeton szerkezeteket, kéményeket, szellőzőket és csatornákat épít, vagy javít. Épületeket falaz és vakol, elhelyezi a nyílászárókat, kialakítja a homlokzatot. Azonban sok esetben ennél még szerte ágazóbb tevékenységeket is végez. Kezdetben csak a kőanyagból házat emelő szakembert nevezték kőművesnek. Jelentésbővüléssel a téglából, vályogból építkező falrakó is a kőműves fogalomkörébe került. Már a korai Árpád-korban országszerte emeltek kőművesmunkával falusi egyházi épületeket, ritkábban világi célúakat, bár a föld-, sövény- és fafalazat még később is többségben maradt. A kőművesek és más építőmunkás szakmák szervezetei a földmunkásság mellett a hazai munkásmozgalom legsajátosabb vidéki bázisaivá váltak, falvaink, városaink politikai életére évtizedeken át közvetlen befolyást gyakoroltak. A kőművesmesterség sok évszázados múltú hagyományai, szokásai viszont a legutóbbi évek gyökeresen megváltozott körülményei, munkaszervezeti keretei ellenére is tovább élnek (pl. bokrétaállítás).
2020, máj 3 | Ismeretterjesztő, Kert, Szakmai
Az építkezések kezdeti szakaszában elő kell készíteni a terepet, a végső befejezési munkálatokban pedig helyre kell állítani mindazt, amit a gépek maguk után hagytak.
A tereprendezés mindig terepszemlével kezdődik. Ennek során a tulajdonossal együtt kényelmesen be kell járni az egész területet, átbeszélni az igényeket. Az építési területeken a fa gyökereket, bozótokat eltávolítani, kisebb nagyobb dombokat elegyengetni, hogy azon később kezdetét vegye a zavartalan építkezés.
A tereprendezésnél a szintezés, rotálás, rakodás, konténer pakolás, föld leszedése és elterítése mind olyan folyamat, amibe bekapcsolódhatnak a tulajdonosok is. Érdemes előre egyeztetni, hogy mely munkafolyamatokat adja ki a megrendelő külső kivitelező cégnek, melyet tud megoldani önállóan.
2020, máj 2 | Alrendszerek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az épületek sávalap ásása nagy odafigyelést és pontos precíz munkát igényel, ami nagyon fontos az alapba szánt beton mennyiségénél. Fontos a minőségi kanálválasztás a gazdaságosság szempontjából. Kis gépekkel pontosan precízen lehet ásni az alap falának beszakítása nélkül.
A sávalap árok kiásása mellett a különböző csapadékvíz árok, valamint bármilyen közmű árok kiásását is kombinált univerzális gépekkel végezhetjük leghatékonyabban.
A gépi földmunka mellett kézi földmunkára is szükség van kertépítéseknél, árokásásoknál, medenceásásoknál.
2020, máj 1 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A lakatos mesterség elterjedt foglalkozás napjainkban. De vajon hogyan alakult is ki ez a szakma? A foglalkozás kezdete a 12. századra vezethető vissza, azon belül is a vaskorra. A fém felfedezésének és egyre nagyobb teret nyerő felhasználásának köszönhetően vált szükségessé a míves mesterek kioktatása, akik ekkor főként kardokat, páncélokat, mindennapi használatra való eszközöket (például edények) készítettek. Ekkor még a lakatos és a kovács mesterség egy foglalkozásnak számított, a 14. század fele vált ketté. Az egyre gyorsabban fejlődő ipar hatására a kézi- és gépi szerszámok új tereket nyitottak az anyagfelhasználásra, ezzel együtt pedig a vas- és fémipar szétszakadását eredményezték. A két ágazaton belül további specializációk jelentek meg. Példának okáért innentől kezdve a „vasas” szakmán belül végezhetett már valaki csak karosszérialakatos, épületlakatos, lemezlakatos munkákat.
2020, ápr 28 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Milyen változást hoz majd a válság az építészetben, az ipari kivitelezésekben?
Ha ránézünk a 20. század első felére, akkor láthatjuk, hogy az első világháború utáni évtizedek az építészeti szemléletváltozás évei voltak. A szemlélet átalakulását a társadalmi változtatásokat sürgető elmaradottság, a gazdasági körülmények és a műszaki fejlődés befolyásolták.
A kereskedelmi és ipari létesítményeknek nem tulajdonítottak építőművészeti szerepet. Természetes, hogy a csarnokszerkezethez épülő architektúrák puritánok voltak.
Az ipari építészet alkotásai – a puritán megjelenés miatt – fokozat nélküli átmenetet biztosítanak a fejlődés 1930 körül következő nagy lépcsőjénél az új építészet kibontakozása felé.
