Szeretnénk eszmei és anyagi értelemben is fenntartható házat építeni? Őrfi József építészszakmai blogján részletezte, hogyan is fogjunk hozzá.
Először is, mit értünk fenntartható házon: olyan házat, amelynek „anyagai és szerkezetei előállításuk, beépítésük és használatuk során minimálisan terhelik a környezetet, a belőlük létrehozott épület ésszerű ráfordítással működtethető, végül elbontást követően a ház anyagai újrahasznosíthatók, vagy a környezetbe visszaforgathatóak lesznek”.
Fenntarthatóság szempontjából vissza kell nyúlnunk a gyökerekig: a legjobb példák a parasztházak, amelyek természetes, újrahasznosítható anyagból készültek, mint a vályog, kő, fa falak, nád, cserép tető, stb. A következő fontos állomásunk a hőszigetelés, amely kerülhet kívülről a teherhordó falakra, vagy a teherhordáshoz szükséges tartóváz közé, esetleg maga a teherhordó fal képes szigetelni.
Tetőtereknél jellemzően a tartóváz közé kerül a szigetelés. A tömeges megoldás érdekében érdemes vizsgálni, mit lehet elhagyni a fenti szerkezetekből. „Mivel a nyersanyag utánpótlásuk véges, szállításuk és beépítésük nehézkes, leginkább a tömör, nagy súlyú szerkezetek elhagyásával lehetne nagyot könnyíteni az építések folyamatán. Azok az épületek, amelyek teherhordó szerkezete könnyű, vázas rendszerű, és a falakat maga a hőszigetelés tölti ki, kis energiával kifűthetőek. A könnyebb súlyuk miatt ráadásul az építésük is könnyebb lesz, így valószínűnek tartom, hogy errefelé kell majd keresgélni a jövő jellemző technológiáját.”
Akár tartószerkezetre, akár szigetelésre gondolunk, óriási lehetőségek állnak még a növényi alapanyagok előtt. Jegyezzük meg: nemcsak családi ház léptékben működik a fából-házat koncepció, de sok esetben már 4-5 emeletes modern házakat, akár egész városrészeket is fa vázszerkezettel terveznek.
