2020, okt 27 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A fagyállóság a porozitás, vagyis a vízfelvétel függvénye. A hazai időjárási viszonyok mellett a préselt technológiával készült lapok közül a 3% alatti vízfelvételű, vagyis a B I. kategóriába tartozó lapok ajánlhatók kültérre is.
Emellett a fagyállóság minősítésére született egy szabvány is (MSZ EN 202). A szabvány ide vonatkozó előírása a vizsgált lapok százszori fagyasztás-felengedését írja elő -5 és +5 °C között. A jég -4°C-on éri el legnagyobb térfogatát, ekkor károsítja legjobban a lapokat, így ennek a szabványnak nehezebb megfelelni, mint a korábbi magyar szabványnak. Érdemes, hát figyelni erre az „apró” különbségre.
Szükséges a kopásálló járólap kültéren
Kültéren ugyancsak jó, ha foglalkozunk a kopásállósággal. Erre vonatkozóan a PEI-érték az irányadó. Egy lap PEI-értékét vizsgálat során állapítják meg. A vizsgálat alatt a lap felületén egy acélgolyókkal teli hengert forgatnak, és azt figyelik, hogy mikor tapasztalható a lapon szemmel látható kopásnyom. A különböző PEI-értékek szerint változik, hogy egy burkolólapot milyen felületre ajánlanak. A PEI IV. vagy V. értékkel rendelkező hideg burkoló lapok alkalmasak kültéri és nagy forgalmú felület borítására.
Mi is az a Gres lap?
Az elnevezések között találkozni fogunk a gres-lap burkolatok fogalmával. Tegyünk is ide egy – nem is olyan kicsi – kitérőt. A gres-lapok legfontosabb jellemzője, hogy a vízfelvételük 0,5% alatt van, ami a legalacsonyabb érték a kerámia burkolólapok között. Megkülönböztetünk fajtája alapján mázas, illetve máz nélküli gres lapokat. A gres lap kiváló minőségét a gyártási technológiának köszönheti: először a különböző összetevőkkel kiegészített agyagot finom porrá őrlik. Majd az összekevert alapanyagokat egy szárítóban porlasztják, így jön létre a préselésre alkalmas granulátum. Ezt egy nagy nyomású prés segítségével összenyomják, így a masszában nem marad levegő, és ekkor alakul ki a burkolólap formája is. A préselés után az immáron formáját elnyert lap ismét egy szárító berendezésbe kerül, hogy a maradék nedvességet is kivonják a lapból, megelőzve ezzel az esetleges hibákat (hajszálrepedések, torzulások). Amennyiben a lap egy mázas gres lap, akkor ezt követően kerül a lapra a vékony mázréteg. Végül nem marad más, mint az égetés, amely egy 1200°C feletti kemencében történik. Ez a technológia biztosítja, hogy a gres lapoknak kiemelkedően jó a kopásállósága, rendkívül alacsony a porozitásuk, és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.
forrás: https://lakbermagazin.hu/praktikus-lakberendezesi-otletek/722-mitol-fagyallo-egy-jarolap-mi-az-a-pei-ertek-mi-szamit-i-osztalyu-burkololapnak.html
2020, okt 19 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Újdonság
Már a tervezést is utolérte jó ideje az automatizáció, gondoljunk csak a „kádárkocka” épületekre, vagy a jó öreg típusterv megoldásokra. Érdekes kérdés, hogy vajon lehetséges-e megfelelő bemeneti igények alapján is terveket generálni?
Erre a kérdésre ad választ a generatív tervezés, melynek hazája japánban van, ahol köztudottan fontos a rendelkezésre álló terület kihasználtságának maximalizálása. A generatív tervezés előnye még, hogy a természetes világhoz igazodik és a különféle igényeknek eleget téve fejleszti tovább a terveket. A tervezők és mérnökök betáplálják a paramétereket – a tervezés célkitűzését, anyagokat, gyártási módszereket és költségkorlátozásokat – amelyek segítségével gyorsan és nagy mennyiségben generálódnak a lehetséges tervezési megoldások.
A tervezési folyamat ideje töredékére csökken és a még jobb, hogy ezzel a módszerrel azt is könnyebb megmutatni az ügyfeleknek, hogy mi az, ami nem működne. Tehát nem kell napokig foglalkozni egy olyan tervvel, ami csak azért jön létre, hogy bemutassuk mi a rossz. Az elfogadott elképzelések után a kiviteli tervekhez már csak minimális korrekciókat kell elvégezni és már következhet is az engedélyeztetési fázis.
A folyamat eredményeként egyszerű, ámde funkcionális, a lehető legnagyobb helykihasználtságú épületet valósíthat meg a kivitelező.
2020, okt 13 | Érdekességek, Szakmai
Batár Attila Molnár Farkas-díjas történész, építész, építészeti szakíró a történelem és a szociológia irányából érkezett az építészet területére. Szépirodalmi igényességgel megírt szövegei nem a hagyományos értelemben vett építészettel foglalkoznak, hanem azzal a sok összetevőből álló hatással, amit az épített környezet gyakorol a városok használóira. Nem véletlen, hogy elnyerte ezt az igazán nemes díjat.
A Magyar Építőművészek Szövetsége által 2010-ben alapított díj olyan építészeket, vagy az építészettel más szakmában foglalkozó személyiségeket jutalmaz, aki munkájukkal érdemben segítik a magyar építőművészet nemzetközi elismertségét.
A 95 éves tehetség munkássága az építészettel bármilyen szinten foglalkozók számára alapvető értékeket kínál. Ezt az életművet szeretné honorálni a Magyar Építőművészek Szövetsége azzal, hogy idén neki nyújtják át a Magyar Építőművészetért Érmet.
forrás: https://epiteszforum.hu/magyar-epitomuveszetert-erem-2020-batar-attila
2020, okt 5 | Érdekességek, Szakmai, Újdonság
2015-ben indult el a Hauszmann Terv, amelynek keretében a Budai Vár történeti környezetének rekonstrukcióját tűzték ki célul. A már álló épületek közül a Főőrségi épület hivatalos átadása 2020-ban várható, míg a Lovarda 2021-tól lesz látogatható.
Elkezdődnek a Külügyminisztérium másolatának építési munkái. Az eddigi gyakorlatok alapján az új épület itt is külső jegyeiben követi majd korhűen a sarokkupolákban végződő eklektikus, ötszintes eredetit, de a szerkezete és gépészeti megoldásai modern technikával készülnek majd.
A volt József Főhercegi Palota, palotakert és istálló újjáépítésének előkészítése is megindul. A mostani rommező helyén újra felépítendő komplexumot irodai és intézményi célokra szánják. A kisebb rekonstrukciók között még szerepel az Erzsébet-pergola és a palotában álló Szent István terem kialakítása is. A Szentháromság téren pedig már zajlik az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének újjáépítése.
2020, okt 2 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Mivel erősödő igény, hogy az épületek karcsúbbak legyenek, egyre nagyobb szilárdságú betonból kell építeni a szerkezeteket. Magas minőségű, érzékeny anyaggá válik a beton, amely a víz után a második leggyakrabban használt anyag a Földön. Nem statikus anyag lesz a jövőben, hanem olyan intelligens matéria, amely információt közöl magáról. Érzékelőket kevernek bele, amelyek a megkeverés helyétől a beépítés helyszínéig informálják a beépítőt a beton tulajdonságairól, például arról, elérte-e e zsaluzáshoz megfelelő szilárdságot. Ezt követően pedig az épület üzemeltetőinek nyújt majd információt, akár évtizedeken keresztül.
Párhuzamos igény, hogy a betongyártás egyre zöldebbé, környezettudatosabbá, fenntarthatóbbá váljon, így a szenzorok mellett egyre több újrafelhasznált anyagot kevernek majd az intelligens, környezetbarát betonba.
2020, szept 28 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A régészeti feladatellátás rendszere Magyarországon törvényileg szabályozott folyamat. Régészeti feladatellátás alatt földmunkákkal járó fejlesztésekhez kapcsolódó olyan munkákat értünk, amelyek a beruházással érintett terület régészeti érintettségét vizsgálja, valamint az ott található, a földmunkák által veszélyeztetett régészeti emlékeket feltárja, dokumentálja, és az ott előkerült leletek elsődleges feldolgozását elvégzi.
Ennek a tevékenységnek a fő alapelvei:
- A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni, kivéve jogszabályban szabályozott eseteket.
- A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
- A régészeti feltárások költségeit annak kell viselnie, akinek érdekében a fejlesztés történik.
- A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető.
- A régészeti feladatellátást kizárólag a hatályos jogszabályok által kijelölt intézmények végezhetik.
Régészeti feladatellátás menete szempontjából három beruházás típus különböztethető meg, ezek:
- Kiemelt nagyberuházás
- Nagyberuházás
- Normál beruházás
A kiemelt nagyberuházás esetében például Előzetes Régészeti Dokumentáció készül. Ide tartozhat például bányászati tevékenységgel járó beruházás is. Sok esetben startégiai fontosságú átalakítások eredményeként nyílvánítanak valamit kiemelt nagyberuházássá állami szinten.
Nagyberuházásról 500 millió forintos teljes bekerülési költségű értékhatár felett beszélünk. Ide tartozhat például a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó tározó-építés is. Itt is szükséges az Előzetes Régészeti Dokumentáció. Nagyberuházások esetén a megelőző feltárások és a régészeti megfigyelések szerződéskötésének koordinációja a Magyar Nemzeti Múzeum feladta, amely munkákat a területileg illetékes múzeumok, valamint szükség esetén további intézmények végzik el.
Normál beruházások, amelyek nem tartoznak a fenti két beruházás típusba. Régészeti lelőhelyeket érintő normál berázásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátást a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeumok, Budapesten, a Budapesti Történeti Múzeum végzi el.
