Homlokzati hőszigetelés télen

Homlokzati hőszigetelés télen

Az építés során bizonyos technológiai folyamatok nem végezhetők bármikor. A kevés jó szakember és az idő szerepe viszont felértékelődött, ezért örülünk, ha a beleférünk a feszített időbeosztás és a határidők szorításába.

Sok olyan előregyártott, félkész termék van melyekhez csak (megadott receptúra alapján) vizet kell adni, és máris beindulnak azok a vegyi folyamatok, melyek révén a termék kifejti áldásos hatását. Ilyen a habarcsok, a vakolatok, a ragasztók nagy része. A hozzáadott víz szép lassan elpárolog, hátrahagyva a megszilárdult, megkötött végterméket. A dolog kulcsa tehát, hogy a víz olyan ütemben párologjon el, hogy a kötési folyamat optimális legyen. Az általában jellemző kötési idő 12-36 óra, amit azonban a külső körülmények alaposan felboríthatnak, mint például a hideg, fagyos időjárás.

Ráadásul hideg környezetben lelassul a víz elpárolgása, ezáltal lelassul a kötési folyamat. (Akár több hétre is nőhet!)

Ehhez nem kellenek súlyos mínuszok! (Mínuszokban a kicsapódott pára még meg is fagyhatna, további károkat okozva.)

Egyszerű alapszabály szerint azt szokták mondani, hogy +5 C alatt nem lehet vizes technológiákkal dolgozni. Ez a hőfok különböző adalék anyagokkal maximum 0 fokig csökkenthető.

Tehát akkor felvihető-e a homlokzati hőszigetelés télen?

A téli hónapokban egyáltalán nem javallott homlokzati hőszigetelést építeni.

A következő gyakori kérdés, hogy meddig kellene mindenképpen eljutni a hőszigetelő rendszer építésében még a tél beállta előtt – ha már látható, hogy reménytelen a végére jutni?

A válasz, hogy a hőszigetelést (legyen az EPS vagy kőzetgyapot) mindenképpen célszerű megvédeni a tél viszontagságaitól. Ha viszont erre rákerül a hálóbeágyazásos ragasztóréteg, akkor ez gond nélkül ki fog bírni egy telet (miközben védi az alatta levő szigetelést). Tavasszal aztán egy alapozással/tisztítással folytatható a munka a végleges vakolat/festék felhordásával.

Kis lépésekben digitalizálódik az építőipar

Kis lépésekben digitalizálódik az építőipar

A Digitális Terep-Logisztika Standard egy olyan összefogási kezdeményezés az építőipar szereplői közt, amelynek célja, hogy modern, digitalizált formában legyenek nyomon követhetők a kivitelező és építőanyag beszállító cégek közötti anyagszállítmányok és készletek. A BauApp vezette kezdeményezésre azért van szükség, mert ágazati szintű probléma a magyar építőiparban az alacsony hatékonyság és a magas árak. A hatékonyság növelése csak a kivitelező és az építőanyag beszállító vállalatok összefogásában valósulhat meg. A Digitális Terep-Logisztika Standard ezt az összefogást hivatott megvalósítani, és a standard bevezetésének első lépése az Intelligens Szállítólevél, amely valóban egy „quick win” (’gyors nyereség’) minden résztvevő számára.

Az Intelligens Szállítólevél használatában részt vehetnek az olyan kivitelezők vagy anyag beszállítók, akik feltöltik raktárkészleteiket az adatbázisba. Ezt követően, amikor szállítmány érkezik, arról egy intelligens szállítólevél készül, amely tartalmazza a listázott tételeket és egy QR kódot. A QR kód leolvasásával a felsorolt termékek a szállító raktárkészletéből a kivitelezők készletére kerülnek. Így egyszerűen és pontosan válik nyomon követhetővé az alapanyagok útja. A projekt még fejlesztés alatt áll, de a BauApp partnerei 2021. márciusától már ebben a formában várják beszállító partnereiktől a szállítóleveleket.

 

forrás: https://epiteszforum.hu/digitalizaciora-szolitottak-fel-az-epitoanyag-beszallitokat-a-vezeto-general-kivitelezok

Közös nyilatkozat a fenntarthatóbb építőiparért

Közös nyilatkozat a fenntarthatóbb építőiparért

A C40 által kezdeményezett Clean Construction, azaz Tiszta Építés Nyilatkozatot Oslo, Los Angeles, Mexikóváros és Budapest polgármesterei írták alá, amivel ígéretet tesznek, hogy 2030-ig felére csökkentik a városaikban zajló építkezések által keletkezett üvegházhatású gázok kibocsátását. Az építőipar jelenlegi formájában globális szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23 százalékáért felelős, így ha az építőipar nem változtat a jövőben, azzal nagyban hozzájárul a világ akár a 3 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedéséhez. A nyilatkozatban Karácsony Gergely mellett, Eric Garcetti (Los Angeles), Raymond Johansen (Oslo) és Dr. Marina Robles García (Mexikóváros) polgármesterek ígéretet tesznek arra, hogy forradalmasítják az építőipart, és egy fenntarthatóbb jövő felé mozdítják azt, amivel „virágzó, rugalmas és egészséges életet” biztosíthatnak mindenki számára városukban. A nyilatkozat szorgalmazza, hogy a városok újratervezzék és átalakítsák épületállományukat, hogy jobban használják ki a meglévő épületeket és azok infrastruktúráját, ami még új, zöldmunkahelyek teremtésével is együtt járhat. A nyilatkozat aláírásával a polgármesterek arra is ígéretet tettek, hogy 2025-ig jóváhagynak legalább egy nettó zéró kibocsátású kiemelt építési projektet, és éves jelentést készítenek annak előrehaladtáról.

 

forrás: https://www.immobilienmanager.de/c40-clean-construction-declaration-oslo-mexiko-budapest-los-angeles/150/80653/

Természetismereti látogatóközpont a Mecsekben

Természetismereti látogatóközpont a Mecsekben

Két éven belül természetismereti látogatóközpont épül a Mecsekben egy magyar-horvát határon átnyúló együttműködési program INTERREG pályázatának támogatásával – közölte a Mecsekerdő Zrt. Az idén novembertől két éven át zajló horvát-magyar turisztikai projekt keretében infrastrukturális fejlesztések, turisztikai és ismeretterjesztő szolgáltatások valósulnak meg a Dráva folyó két oldalán, Horvátország északkeleti és Magyarország délnyugati részén. Árpádtetőn, a Mecsextrém erdei kalandpark szomszédságában működik a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola, melynek helyén hamarosan egy új funkciókkal teli természetismereti látogatóközpont, a Mecsek Discovery Center várja a felfedezőket. A közel ötszáz négyzetméteres, kétszintes új épület a fenntarthatóság jegyében közel nulla energiaigényű létesítményként épül. A közös fejlesztések része a horvát és a magyar végpontok összekötése a virtuális térben – például VR-szemüvegek segítségével a fizikai távolságtól függetlenül 3D-ben is megnézhetjük a határon túli látnivalókat.

 

forrás: https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/otszaz-negyzetmeteres-ketszintes-latogatokozpont-epul-a-mecsekben/

Megnyílt a világ legmélyebb medencéje Lengyelországban

Megnyílt a világ legmélyebb medencéje Lengyelországban

Varsótól mintegy 50 km-re nyitotta meg idén kapuit a Deepspot, ahol amatőr és profi búvárok egyaránt merülhetnek. A Deepspot a maga 45 méterével a világ legmélyebb medencéje címet is megszerezte, megelőzve az olaszországi 40 méteres, és a belgiumi 33 méteres merülő medencéjét. A Deepspot medencéjét nyolcezer köbméter víz tölti fel, ami nagyjából huszonhétszer több, mint egy átlagos, 25 méteres medence esetében.

Az amatőr búvárok számára egy alagutat alakítottak ki a felső részben, ahol megcsodálhatják a medence látványosságait és a merülő búvárokat. A profik pedig egy hajóroncs mellett elhaladva lemehetnek a barlangszerű „kék lyukon”, amelynek alján maja romokat tekinthetnek meg. A Deepspot két évig épült, az Aerotunel fejlesztésével jött létre.

 

forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/lengyelorszagban-megnyilt-a-vilag-legmelyebb-merulomedenceje/

Korrózióvédelmi bevonatok

Korrózióvédelmi bevonatok

A korróziós igénybevételtől függően választott egy- és többrétegű bevonatokat alkotó ún. ipari festékek vas, acél és egyéb fémek illetve horganyzott felületek védelmét szolgálják az alábbi fő felhasználási területeken:

  • acélszerkezetek festése
  • ipari létesítmények, szerkezeti elemek festése
  • közúti és vasúti hidak, felüljárók festése
  • tartályok, silók, csővezetékek ,szeparátorok festése
  • járművek festése

A megfelelő felület előkészítés után következik a bevonat felvitele – a festés. Ennek lépései az alapozó, a közbenső (ha szükséges), majd a fedő réteg felvitele az előírt rétegvastagságban. Ipari festékek esetén ez a leggyakrabban szórással történik a festékgyártók által megadott alkalmazási és felhordási útmutatók betartásával.

A HVLP anyagporlasztási technológia nagyobb mértékben préseli a levegő mennyiségét, ezáltal alacsonyabb nyomáson porlasztja a festéket, mint az egyszerű, hagyományos porlasztásnál. Így magasabb átviteli hatékonyságot lehet elérni.

Az Airless szórástechnikában az anyagokat nagyon magas, 30-450 bar nyomással porlasztjuk. A porlasztás jó minőségű, és igen kevés a festékköd.

Legjobban alkalmazható magas viszkozitású anyagokhoz, nagy felületekhez, vagy magas rétegvastagsági előírásoknál.

 

forrás: https://www.calsom.hu/korroziovedelem/

advanced-floating-content-close-btn