Mitől fagyálló egy járólap?

Mitől fagyálló egy járólap?

A fagyállóság a porozitás, vagyis a vízfelvétel függvénye. A hazai időjárási viszonyok mellett a préselt technológiával készült lapok közül a 3% alatti vízfelvételű, vagyis a B I. kategóriába tartozó lapok ajánlhatók kültérre is.

Emellett a fagyállóság minősítésére született egy szabvány is (MSZ EN 202). A szabvány ide vonatkozó előírása a vizsgált lapok százszori fagyasztás-felengedését írja elő -5 és +5 °C között. A jég -4°C-on éri el legnagyobb térfogatát, ekkor károsítja legjobban a lapokat, így ennek a szabványnak nehezebb megfelelni, mint a korábbi magyar szabványnak. Érdemes, hát figyelni erre az „apró” különbségre.

Szükséges a kopásálló járólap kültéren

Kültéren ugyancsak jó, ha foglalkozunk a kopásállósággal. Erre vonatkozóan a PEI-érték az irányadó. Egy lap PEI-értékét vizsgálat során állapítják meg. A vizsgálat alatt a lap felületén egy acélgolyókkal teli hengert forgatnak, és azt figyelik, hogy mikor tapasztalható a lapon szemmel látható kopásnyom. A különböző PEI-értékek szerint változik, hogy egy burkolólapot milyen felületre ajánlanak. A PEI IV. vagy V. értékkel rendelkező hideg burkoló lapok alkalmasak kültéri és nagy forgalmú felület borítására.

Mi is az a Gres lap?

Az elnevezések között találkozni fogunk a gres-lap burkolatok fogalmával. Tegyünk is ide egy – nem is olyan kicsi – kitérőt. A gres-lapok legfontosabb jellemzője, hogy a vízfelvételük 0,5% alatt van, ami a legalacsonyabb érték a kerámia burkolólapok között. Megkülönböztetünk fajtája alapján mázas, illetve máz nélküli gres lapokat. A gres lap kiváló minőségét a gyártási technológiának köszönheti: először a különböző összetevőkkel kiegészített agyagot finom porrá őrlik. Majd az összekevert alapanyagokat egy szárítóban porlasztják, így jön létre a préselésre alkalmas granulátum. Ezt egy nagy nyomású prés segítségével összenyomják, így a masszában nem marad levegő, és ekkor alakul ki a burkolólap formája is. A préselés után az immáron formáját elnyert lap ismét egy szárító berendezésbe kerül, hogy a maradék nedvességet is kivonják a lapból, megelőzve ezzel az esetleges hibákat (hajszálrepedések, torzulások). Amennyiben a lap egy mázas gres lap, akkor ezt követően kerül a lapra a vékony mázréteg. Végül nem marad más, mint az égetés, amely egy 1200°C feletti kemencében történik. Ez a technológia biztosítja, hogy a gres lapoknak kiemelkedően jó a kopásállósága, rendkívül alacsony a porozitásuk, és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.

 

forrás: https://lakbermagazin.hu/praktikus-lakberendezesi-otletek/722-mitol-fagyallo-egy-jarolap-mi-az-a-pei-ertek-mi-szamit-i-osztalyu-burkololapnak.html

Ipari épületek újjászületésének módszerei

Ipari épületek újjászületésének módszerei

Hogyan újulnak meg a régi ipari ingatlanok, mi minden befolyásolja ezt? Az alábbiakban ebből szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.

Fontos dolog, hogy a régi ipari ingatlanok újrahasznosításáról gondoskodjunk, adott esetben a környezeti károk mentesítésével foglalkozzunk. Az egykori ipari termelés, korabeli technológiák hatásait a területek magukon hordozzák, ezek az úgynevezett barnamezős területek.

A terület szennyezettségének mértéke egyértelműen hatással van annak gazdasági értékére és megújulásának lehetőségeire. A tervezési szakaszban figyelembe veszik az épületek építészeti jellemzőit történelmi értéküktől az állapotukig.

Összegyűjtik, hogy hol milyen beavatkozásokra van szükség, valamint korabeli leírásokból (melyek sokszor például német nyelven állnak rendelkezésre) tájékozódnak az esetleges rejtett tulajdonságaikról.

Amikor funkcióváltási szándék is áll a munkálatok hátterében, akkor fontos kérdés, hogy az újjáépülő komplexum, milyen mértékben őrzi meg a korábbi rendeltetésére jellemző jegyeket. Izgalmas építészeti, belső építészeti megoldásokhoz vezethetnek ezek a kihívásokkal teli folyamatok.

Generatív tervezés

Generatív tervezés

Már a tervezést is utolérte jó ideje az automatizáció, gondoljunk csak a „kádárkocka” épületekre, vagy a jó öreg típusterv megoldásokra. Érdekes kérdés, hogy vajon lehetséges-e megfelelő bemeneti igények alapján is terveket generálni?

Erre a kérdésre ad választ a generatív tervezés, melynek hazája japánban van, ahol köztudottan fontos a rendelkezésre álló terület kihasználtságának maximalizálása. A generatív tervezés előnye még, hogy a természetes világhoz igazodik és a különféle igényeknek eleget téve fejleszti tovább a terveket. A tervezők és mérnökök betáplálják a paramétereket – a tervezés célkitűzését, anyagokat, gyártási módszereket és költségkorlátozásokat – amelyek segítségével gyorsan és nagy mennyiségben generálódnak a lehetséges tervezési megoldások.

A tervezési folyamat ideje töredékére csökken és a még jobb, hogy ezzel a módszerrel azt is könnyebb megmutatni az ügyfeleknek, hogy mi az, ami nem működne. Tehát nem kell napokig foglalkozni egy olyan tervvel, ami csak azért jön létre, hogy bemutassuk mi a rossz. Az elfogadott elképzelések után a kiviteli tervekhez már csak minimális korrekciókat kell elvégezni és már következhet is az engedélyeztetési fázis.

A folyamat eredményeként egyszerű, ámde funkcionális, a lehető legnagyobb helykihasználtságú épületet valósíthat meg a kivitelező.

Kertészeti tippek szüret idejére

Kertészeti tippek szüret idejére

Ne hagyjuk magukra a gyümölcsfákat szüret után! A következő évi termő rügyek egészséges képződésének érdekében elengedhetetlen a megfelelő lombvédelem, a szakszerű növénytáplálás.

A gyümölcsfák alját a lombkorona síkjáig gyommentesen kell tartani. Ilyen módon megőrizzük a talajban lévő nedvességet, gyérítjük a talajban lévő rovar kártevőket, elősegítjük a talajban tevékenykedő hasznos baktériumok élettevékenységét.

Érdemes odafigyelni a fák lombkoronájára is a nagy őszi-téli szelek előtt. Lehetőség van a lombkorona alakítására, a keresztben fejlődő ágak eltávolítására. A lombkorona belsejének kialakításakor biztosítani kell a szellőzöttséget, a napfény érvényesülését. A lombkorona átvizsgálásakor a beteg, száraz ágakat el kell távolítani.

A metszést követően rövid időn belül el kell végezni a permetezést, a fákon ejtett sebek fertőtlenítése a lomb védelme érdekében.

 

forrás: https://hobbikert.hu/magazin/szuret-utan-ne-hagyjuk-magukra-a-gyumolcsfakat.html

Felújításokkal könnyítenék a budapestiek tömegközlekedését

Felújításokkal könnyítenék a budapestiek tömegközlekedését

A már korábban újításnak indult 3-as metró újabb szakaszának a felújítása továbbra is folyik a fővárosban. A déli szakasz átadása után, megindult az Arany János utca és Ferenciek tere közötti szakasz korszerűsítése, nyártól pedig a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák megálló kerül sorra.

Megvannak a források és tervek a Libegő felújítására is. Ha ez megvalósul, akkor négyszemélyes beülők lesznek, és teljesen modernizálják a lenti és a fenti állomást is, utóbbinál pedig tervben van egy hatalmas panorámaterasz építése is.

A nagyobb volumenű közlekedési fejlesztések tervei között pedig változatlanul szerepel a ferihegyi gyorsvasút kérdése és a HÉV-ek összekötése a metrókkal az Örs vezér terén, vagy éppen a Fővám téren.

Intelligens beton lehet a jövő titka

Intelligens beton lehet a jövő titka

Mivel erősödő igény, hogy az épületek karcsúbbak legyenek, egyre nagyobb szilárdságú betonból kell építeni a szerkezeteket. Magas minőségű, érzékeny anyaggá válik a beton, amely a víz után a második leggyakrabban használt anyag a Földön. Nem statikus anyag lesz a jövőben, hanem olyan intelligens matéria, amely információt közöl magáról. Érzékelőket kevernek bele, amelyek a megkeverés helyétől a beépítés helyszínéig informálják a beépítőt a beton tulajdonságairól, például arról, elérte-e e zsaluzáshoz megfelelő szilárdságot. Ezt követően pedig az épület üzemeltetőinek nyújt majd információt, akár évtizedeken keresztül.

Párhuzamos igény, hogy a betongyártás egyre zöldebbé, környezettudatosabbá, fenntarthatóbbá váljon, így a szenzorok mellett egyre több újrafelhasznált anyagot kevernek majd az intelligens, környezetbarát betonba.

advanced-floating-content-close-btn