Miért végeznek régészeti feltárást egy-egy nagyberuházás előtt?

Miért végeznek régészeti feltárást egy-egy nagyberuházás előtt?

A régészeti feladatellátás rendszere Magyarországon törvényileg szabályozott folyamat. Régészeti feladatellátás alatt földmunkákkal járó fejlesztésekhez kapcsolódó olyan munkákat értünk, amelyek a beruházással érintett terület régészeti érintettségét vizsgálja, valamint az ott található, a földmunkák által veszélyeztetett régészeti emlékeket feltárja, dokumentálja, és az ott előkerült leletek elsődleges feldolgozását elvégzi.

Ennek a tevékenységnek a fő alapelvei:

  • A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni, kivéve jogszabályban szabályozott eseteket.
  • A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
  • A régészeti feltárások költségeit annak kell viselnie, akinek érdekében a fejlesztés történik.
  • A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető.
  • A régészeti feladatellátást kizárólag a hatályos jogszabályok által kijelölt intézmények végezhetik.

Régészeti feladatellátás menete szempontjából három beruházás típus különböztethető meg, ezek:

  • Kiemelt nagyberuházás
  • Nagyberuházás
  • Normál beruházás

A kiemelt nagyberuházás esetében például Előzetes Régészeti Dokumentáció készül. Ide tartozhat például bányászati tevékenységgel járó beruházás is. Sok esetben startégiai fontosságú átalakítások eredményeként nyílvánítanak valamit kiemelt nagyberuházássá állami szinten.

Nagyberuházásról 500 millió forintos teljes bekerülési költségű értékhatár felett beszélünk. Ide tartozhat például a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó tározó-építés is. Itt is szükséges az Előzetes Régészeti Dokumentáció. Nagyberuházások esetén a megelőző feltárások és a régészeti megfigyelések szerződéskötésének koordinációja a Magyar Nemzeti Múzeum feladta, amely munkákat a területileg illetékes múzeumok, valamint szükség esetén további intézmények végzik el.

Normál beruházások, amelyek nem tartoznak a fenti két beruházás típusba. Régészeti lelőhelyeket érintő normál berázásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátást a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeumok, Budapesten, a Budapesti Történeti Múzeum végzi el.

Megváltozhat a beton összetétele a jövőben

Megváltozhat a beton összetétele a jövőben

A cementgyártók egyre inkább próbálnak környezetbarát új termékekkel piacra lépni, sőt a betonipar hagyományosan igyekszik a cement használatát minimalizálni. A betonba kevert cement mennyiségének csökkentése ugyanis nemcsak a környezetvédelem, hanem a beton ára miatt is régóta fontos cél, mivel annak előállítása energiaigényes, és ezáltal drága, illetve környezetszennyező folyamat.

Évtizedekkel ezelőtt leginkább még a szénerőművek működése során keletkező pernye, illetve az acélgyártás melléktermékeként kialakuló salak volt használható a cement helyettesítésére. Mára azonban egyre kevesebb erőművet fűtenek szénnel, és az acélgyártás is sokfelé visszaszorulóban van, ami szintén olyan újításokra kényszeríti a betongyártókat, mint például az üveghulladékból készült por bekeverése.

Hányféle rajz készül egy épületről?

Hányféle rajz készül egy épületről?

Jó tudni, hogy az alaprajz az épület vízszintes síkmetszete, az épület minden egyes szintjéről külön alaprajzot készítenek. Az építészeti rajzokon metszeteket is bőségesen alkalmaznak, amelyek ábrázolási szabályai eltérnek a szigorú rendszerű géprajzi metszetektől, metszeteken kizárólag az épület függőleges síkmetszetét értik. A homlokzati rajzok pedig az épület összes külső oldalának képeit, díszítéseit mutatják. Tehát ezek a rajzok kívül-belül, oldal nézetből is, a pincétől a padlásig bemutatják a leendő épület minden apró részletét.

Persze tele vannak ezek a rajzok rengeteg speciális jelöléssel a csomópontokra, vagy az anyagokra vonatkozóan, amit a laikus szem nem is biztos, hogy észrevesz.

Manapság már ritkán találkozunk kézzel készült tervrajzokkal, pedig 15-20 évvel ezelőtt hatalmas asztalokon több napi munkával készültek el az épületek tervdokumentációi.

Az alaprajzot tehát követi a tervdokumentáció, majd az engedélyeztetési terv, végül miután megkaptuk az építési engedélyt a kiviteli terv zárja a sort. A kiviteli terv már nagyon részletes, az építők, szerelők, gyártók számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz. Ez alapján kérhetők árajánlatok is, mert anyagra és kiviteli technológiára vonatkozóan pontos iránymutatással készítik el.

A számítógép megjelenése még egy szerencsés következménnyel járt. Az elkészült tervrajzokat most már 3D-s modellként értelmezve VR szemüvegben járhatjuk be a leendő nappalit, irodát, vagy gyárcsarnokot. Fantasztikus a technika fejlődése.

Harc a szén-dioxiddal a betongyártásban

Harc a szén-dioxiddal a betongyártásban

Köztudott, hogy a környezeti szempontok az építőiparban is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Egyre több betongyártó vállalat dolgozik az építőanyag megújításán annak érdekében, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A hagyományos beton homok, kavics, víz és cement keverékéből készül, az utóbbi alapanyag előállítása azonban meglehetősen környezetszennyező, az erre szakosodott iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából nyolc százalékáért felelős.

Ezek megoldása érdekében több vállalat is kísérleteket hajt végre. Az egyik amerikai vállalat a szén-dioxid betonba történő befecskendezésével próbálkozik, melynek eredményeként az ipari tevékenység során koncentráltan keletkező szén-dioxidot az építőanyagban lehet megkötni, így a gáz nem kerülne a légkörbe.

Építkezés – természetesen

Építkezés – természetesen

Egyre fontosabb az építőiparban a természetes és környezetbarát anyagok használata. Szerencsére ezeknek az anyagoknak az ára is folyamatosan csökken, így többen és többen döntenek úgy, hogy az építkezés során fontos szempont a környezettudatosság is.

Az elmúlt pár évtized az építőipar fellendülésével párhuzamosan a világ egy jelentős részén a természetes építőanyagok háttérbe szorulásáról is szólt. Eltűnt a vályog, a szalma, sok helyen a fa, ezek helyét átvette a beton.

Ki gondolta volna akár 100 éve, hogy egyszer hiány lesz homokból vagy hogy a csak hatalmas energiabefektetéssel előállítható cement lesz az egyik uralkodó anyag? Az elmúlt években világossá vált, hogy ez a tendencia nem folytatható, egyre többen kezdtek visszatérni a természetes építőanyagokhoz.

Csökkenő árkülönbség

A folyamatot segíti az is, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt a környezetbarát építőanyagok 30-50 százalékkal voltak drágábbak, ez mostanra a felére csökkent és úgy tűnik, ez már elég volt a jelentős változáshoz.

Mit válasszunk?

A kérdés az, milyen építőanyagot érdemes választani, ha az embernek fontos a környezete. Szerencsére ma már egyre nagyobb a választék.

Az ilyen téglák teljes életciklusuk során sem jelentenek veszélyt az ökológiai egyensúlyra. Ráadásul meglepően kevés energia kell az építőanyagok előállításához, gyakorlatilag nincs melléktermék, azaz csökken a természeti környezet terhelése.

A „fehér tégla” 2000 óta a falazóelemek között egyedülállóként elismert Környezetbarát termék, mely segíti a földi élet feltételeinek megőrzését.

Élőnövényzettel fedett lakóház épült Amerikában

Élőnövényzettel fedett lakóház épült Amerikában

Egyre több törekvés zajlik az építészetben is a zöldebb, környezettudatosabb és fenntarthatóbb életmódért. Gardenhouse névre hallgat az a lakóház, amit nemrégiben adtak át Los Angelesben, az épület kivülről Amerika legnagyobb élő falával van beborítva. A ház legfelső részei úgy tűnnek ki a zöld domboldal, vagyis maga a zöld fal mögött, mintha egy kis falucska házait lehetne látni messziről. Az épület igazány látványos és egyedi külsőt kapott ezzel a fallal.

advanced-floating-content-close-btn