2020, máj 24 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Újdonság
Koppenhága lesz 2023-ban az Építészvilág Fővárosa – döntött az UNESCO és az Építészek Világszövetsége (UIA). Ezzel párhuzamosan a dán fővárosban rendezik majd az Építészek Világkongresszusát is. Koppenhága a második építészeti főváros lesz Rio de Janeiro után.
A projekt azonban nem indul jól: a koronavírus-járvány miatt a riói programokat egy teljes évvel el kellett halasztani, vagyis nem idén, hanem 2021. július 18-22-ig rendezik majd meg. A háromévente rendezett esemény kísérőrendezvénye a Kongresszus, amelynek egyik célja segíteni az adott város építészeti örökségének megőrzését, és új szinergiákat keresni építészet és kultúra közt.
Koppenhága győztes pályázata „Fenntartható jövőképek – senkit sem hagyunk hátra” jeligével futott. A programok középpontjában „az építészet szerepe a fenntartható várostervezésben” lesz majd, és úgy mutatja be az építészetet, mint az ENSZ 2030-ra kitűzött 17 fenntartható fejlődési célja elérésének egyik kulcsfontosságú eszközét. A dán építészet ebben valóban a világ élvonalában van, bőven elég a Bjarke Ingels-féle CopenHill környezetbarát, sípályával megspékelt erőműre gondolni.
2020, máj 22 | Érdekességek, Újdonság
A szöuli Gangnam negyed a Times Square koreai változata, ami rizsföldből az 1988-as szöuli olimpia hatására óriási fejlődésnek indult, napjainkban az épületek falait ellepték a LED képernyők, és itt található a SM Town Coex Artium, amelyet a K-pop Mekkájának is neveznek.
Az épületet most egy nyolcvan méter széles és huszonhárom méter magas elektronikus kijelző öleli körbe, amely a hallyu t, vagyis a koreai kulturális hullámot idézi meg. A hallyu kialakulása a 80-as években komoly társadalmi és kulturális változások időszaka volt Dél-Koreában. Ekkor nyomultak be a hollywoodi és külföldi filmek és műsorok a koreai piacra, a koreai filmstúdiók jó része pedig csődbe ment. Aztán amikor a Jurassic Park egymaga annyi bevételt termelt, mint amennyit másfél millió koreai Hyundai autó eladása, akkor a döntéshozók is belátták, hogy nem jó ötlet elsorvasztani a hazai filmgyártást.
1995-ben külön testületet állítottak fel a hazai filmes ipar fellendítésére, belepumpáltak egy csomó pénzt a szektorba, ez pedig magával hozta a koreai hullám betörését a kultúra más területeire is. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy egyre több helyi kulturális márka válik globális branddé, elég ha a K-pop nemzetközi térhódítására gondolunk, benne olyan előadókkal, mint PSY a Gangnam Style-lal, vagy az EXO nevű fiúcsapat.
Ezt a kulturális robbanást idézi most meg a d’strict tervező cég, amely a reneszánsz korig nyúlt vissza, a kijelzőn látható hullám létrehozására az anamorfózist hívta segítségül. A fogalom azokra a felismerhetetlenné torzított képekre utal, amelyek csak egy különös szemszögből, vagy egy rájuk helyezett tükörtárgy segítségével válnak újra láthatóvá. A kijelzőn látható hullám esetében a járókelők úgy érezhetik, mintha a víz áttörné az üveget, elárasztaná az utcát, az embereket pedig elnyelné. A projekt jól integrálja a virtuális tartalmat és a digitális technológiát, mindezt pedig az épített környezetbe ágyazva.
2020, máj 20 | Érdekességek, Újdonság
Az új hidat Renzo Piano tervezte, aki elkötelezett híve a modern és természetes építészetnek. Májusra az utolsó darabja is helyére került a Genova területén fekvő új Morandi hídnak, amelyet Renzo Piano tervezett meg, méghozzá teljesen ingyen, adomány jelleggel. A régi híd leomlása 43 ember életét követelte, az új híd tervezésére és felépítésére létrehozott cég, a Pergenova a múlt héten jelentette be, hogy az új konstrukció nemsokára készen van. A Morandi híd Genova két kerületét, Corniglianót és Sampierdarenát köti össze, és jelentős teherforgalmat és személyforgalmat bonyolít le belföldi és nemzetközi szinten egyaránt.
A hidat Ricardo Morandi tervezte, 1967-ben nyitották meg a forgalom előtt, 2018-ban azonban tragikus esemény főszereplőjévé vált: 210 méteres szakaszon leomlott, a balesetben pedig 43-an életüket vesztették. 2019 júniusában megkezdték a talpon maradt pillérek lebontását, a helyébe kerülő konstrukció megtervezésével pedig Renzo Piano-t bízták meg, aki egy minimalista, tartókábel nélküli acélhidat álmodott meg 43 lámpával, amellyel az áldozatok előtt tisztelegnek. A teljes beruházás a bontással együtt 403 millió euróba került.
2020, máj 18 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Ha van kulturális örökség, amit még a modern építészetnél is mostohábban kezel az utókor, akkor az a 20. század második felének ipari építészete. Legtöbbjüket megépültükkor sem tartották sokra:
eszközök voltak, amelyek gyorsan elavuló technológiákat szolgáltak ki. Sokan ma is csak a környezetpusztító létesítményt látják bennük, egy letűnt, sötét kor emlékeit. Pedig számos ipari épületben rengeteg ötlet, szellemesség, sőt, szépség lakozik. Haba Péter Magyar Ipari Építészet 1945-1970 című könyve tökéletes kalauza a robusztus épületek rejtett kincseinek. Nem pusztán adattár, amely felsorolja a korszak fontos alkotásait, hanem példákon keresztül bemutatja, hogyan működött akkoriban az ipari építészet, az építőirodák – mindenek előtt az IPARTERV –, sőt maga az ipar is. A könyv elsősorban nem laikusoknak szól, hiszen az egyszerű városnézők szempontjának bevezetése megduplázta volna a terjedelmét. Ettől függetlenül érdekes, olvasmányos szakkönyvet vehetünk kezünkbe, amelyben számos neves építész váratlan munkáit ismerhetjük meg.
2020, máj 16 | Érdekességek, Szakmai, Trend
Szeretnénk eszmei és anyagi értelemben is fenntartható házat építeni? Őrfi József építészszakmai blogján részletezte, hogyan is fogjunk hozzá.
Először is, mit értünk fenntartható házon: olyan házat, amelynek „anyagai és szerkezetei előállításuk, beépítésük és használatuk során minimálisan terhelik a környezetet, a belőlük létrehozott épület ésszerű ráfordítással működtethető, végül elbontást követően a ház anyagai újrahasznosíthatók, vagy a környezetbe visszaforgathatóak lesznek”.
Fenntarthatóság szempontjából vissza kell nyúlnunk a gyökerekig: a legjobb példák a parasztházak, amelyek természetes, újrahasznosítható anyagból készültek, mint a vályog, kő, fa falak, nád, cserép tető, stb. A következő fontos állomásunk a hőszigetelés, amely kerülhet kívülről a teherhordó falakra, vagy a teherhordáshoz szükséges tartóváz közé, esetleg maga a teherhordó fal képes szigetelni.
Tetőtereknél jellemzően a tartóváz közé kerül a szigetelés. A tömeges megoldás érdekében érdemes vizsgálni, mit lehet elhagyni a fenti szerkezetekből. „Mivel a nyersanyag utánpótlásuk véges, szállításuk és beépítésük nehézkes, leginkább a tömör, nagy súlyú szerkezetek elhagyásával lehetne nagyot könnyíteni az építések folyamatán. Azok az épületek, amelyek teherhordó szerkezete könnyű, vázas rendszerű, és a falakat maga a hőszigetelés tölti ki, kis energiával kifűthetőek. A könnyebb súlyuk miatt ráadásul az építésük is könnyebb lesz, így valószínűnek tartom, hogy errefelé kell majd keresgélni a jövő jellemző technológiáját.”
Akár tartószerkezetre, akár szigetelésre gondolunk, óriási lehetőségek állnak még a növényi alapanyagok előtt. Jegyezzük meg: nemcsak családi ház léptékben működik a fából-házat koncepció, de sok esetben már 4-5 emeletes modern házakat, akár egész városrészeket is fa vázszerkezettel terveznek.
2020, máj 12 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A klímaberendezések nem túl környezetbarát megoldások, ezért hoztunk néhány olyan tippet, amely elősegíti, hogy kevesebbet kelljen használni ezeket a gépeket.
Árnyékolás.
Ne jusson be a meleg az épületbe. A meleg kint tartásának egyik legpraktikusabb módja, ha kívülről árnyékolunk. Ha már odatűz a nap, húzzuk le a redőnyt, nyissuk ki a napellenzőt vagy éppen engedjük le a naphálót. Forró a kinti levegő esetében érdemes az ablakot csukva tartani, míg enyhül a hőség.
Növények.
A növények az épített környezetünkkel ellentétben nem forrósodnak fel és nem szívják magukba a hőt, sőt még árnyékolnak is. Következésképp kellemesebb mikroklímát teremtenek. gondoljunk csak bele, egy nagyobb árnyas parkban akár néhány fokkal is alacsonyabb értéket mutatnak a hőmérők, mint pár utcával odébb, a házak között.
Éjszakai szellőztetés.
Amint lemegy a nap kezdhetünk neki a jó alapos átszellőztetésnek, lehetőleg kereszthuzattal. Ezt mind az esti enyhülés, mind a hajnali, kellemesen hűs levegő idején érdemes megtenni, klíma nélkül is szépen lehűti az épületet.
+1 érdekesség:
Okos iroda (smart office) Pici kitekintést jelent az a tény, hogy már léteznek olyan épületek, amelyek képesek automatikusan, emberi beavatkozás nélkül monitorozni és beavatkozni az üzemeltetésbe. Olyan adatokat gyűjtenek, mint fűtések, hűtések, árnyékolások, riasztások, megfigyelőrendszerek és vagyonvédelem, valamint a közművek használata, az épület állaga, a ki és belépők forgalma. Az adatok birtokában pedig be tudnak avatkozni a működésbe úgy, hogy minél kevesebb energiát fogyasszon a létesítmény.
