2020, máj 8 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az építők napja
A hagyományok szerint több mint ötven éve minden év június első vasárnapján ünnepli közel 300 ezer építő- és építőanyag-iparban dolgozó az Építők Napját.
Ezt a napot június első vasárnapján tartják Magyarországon az 1897. június 6-7-i első magyar Építőmunkás kongresszus tiszteletére. A kongresszust Bokányi Dezső (1871-1940) magyar író, újságíró, fordító, eredeti szakmája szerint kőfaragó nyitotta meg, aki megalapította az építőmunkások szervezetét (MÉMOSZ), melynek elnöki tisztét is betöltötte.
Ezen a napon megemlékeznek az építőipar területének mindazon dolgozóiról is, akik már nem lehetnek köztük.
Az ünnep alkalmából évről-évre kitüntetéseket, okleveleket adnak át a szakma kiválóságainak. Ez egy olyan nap amikor az egész ország köszönti az építőket, akiknek áldozatos szellemi és kétkezi
munkájától függ épített környezetünk minősége. Az építés egy olyan folyamatos tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti minden időben a kor
igényeinek megfelelően; és próbálja a teljességet előállítani. mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke 2019-ben
A lakáskultúra világnapja
Ezt a napot 1994 óta június első szombatján hazánkban is megünnepeljük, hiszen Európai Bútorkereskedõk Szövetsége e napon ünnepli a lakáskultúra napját. Hiszen nem csak a külcsín, hanem a belbecs is számít.
A FENA, vagyis a Bútorkereskedők Európai Szövetsége a múlt század derekán jött létre. A tevékenységének egy része szigorúan szakmai: a bútorkereskedők és a társszakmák érdekeit védi, mégpedig európai szinten. A nemzeti tagszervezetek szövetsége arra törekszik, hogy kontinensünk bútorgyártói és a szakkereskedők kedvező üzleti és jogi környezetben tevékenykedhessenek. Igen jelentős a tagsága, az ágazaton belül több mint 100 000 céget képvisel. A FENA tevékenysége azonban nem merül ki ennyiben.
A bútorkészítés ugyanis egy olyan jellegzetes szakma, amelynek képviselői egyformán fontosnak tartják a hagyományok ápolását, a múlt tiszteletét és az újítást, az innovációt, az emberek életét kényelmesebbé tévő fejlesztéseket. A szervezet vezetősége éppen ezért döntött úgy, hogy június első szombatja legyen a lakáskultúra világnapja. A Bútorkereskedők Európai Szövetsége azóta is ezen a napon ünnepli mindazokat a trendeket és hagyományokat, amelyek révén egyre többen élhetünk meghitt otthonokban.
2020, máj 6 | Érdekességek, Ismeretterjesztő
Egy gyáripari terület új kulturális funkciókkal
2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt. Ennek az eseménynek a keretében újult meg a Zsolnay Negyed a városban és kapott új funkciókat.
Zsolnay Miklós által alapított gyárat fia Vilmos tette világhírűvé. A porcelángyártást olyannyira felzárkóztatta a korabeli ipar élvonalához, hogy az 1878-a Párizsi Világkiállításon a magyar Zsolnay Gyár nyerte le a kiállítás aranyérmét, vagyis a „Grand Prix”-t. A család élete olyannyira egybefonódott a gyárral, hogy otthonaik is a gyár területén kaptak helyet. Természetesen ezek az épületek mind- mind a gyár remek műveit hordozzák. Mint például a „Dozsó ház”, későbbi nevén Zöld ház, amelynek tetőcserepei szembeötlő módon mutatják, milyen különleges helyen épült.
A munkálatok során a szakemberek több különleges kihívást oldottak meg. Ilyen volt a ház tetőcserepeinek cseréje. Az 1800 m 2 -es tetőfelületre az eredeti színminta alapján egyedileg gyártott hódfarkú cserepek egy hazánkban közismert kerámia tetőcserépgyártó modern szlovéniai gyárában készülnek, a különleges formájú gerinccserepeket pedig ugyanezen gyártó békéscsabai gyárában állították elő. Ez mintegy 58 000 db íves vágású hódfarkú kerámia tetőcserepet, 700 db nagyméretű és 110 db kisméretű gerinccserepet, valamint további kiegészítőket jelentett.
Az épület ma a Bóbita Bábszínház otthona. Az ipar csodálatos képessége, hogy a korának építőpari élvonalát képviselő épületet évszázadokkal később képes volt úgy megújítani, hogy még nagyon- nagyon sokáig élő példaként szolgáljon egy kiváló és a munkája iránt elhivatott család szakértelméről.
2020, máj 1 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A lakatos mesterség elterjedt foglalkozás napjainkban. De vajon hogyan alakult is ki ez a szakma? A foglalkozás kezdete a 12. századra vezethető vissza, azon belül is a vaskorra. A fém felfedezésének és egyre nagyobb teret nyerő felhasználásának köszönhetően vált szükségessé a míves mesterek kioktatása, akik ekkor főként kardokat, páncélokat, mindennapi használatra való eszközöket (például edények) készítettek. Ekkor még a lakatos és a kovács mesterség egy foglalkozásnak számított, a 14. század fele vált ketté. Az egyre gyorsabban fejlődő ipar hatására a kézi- és gépi szerszámok új tereket nyitottak az anyagfelhasználásra, ezzel együtt pedig a vas- és fémipar szétszakadását eredményezték. A két ágazaton belül további specializációk jelentek meg. Példának okáért innentől kezdve a „vasas” szakmán belül végezhetett már valaki csak karosszérialakatos, épületlakatos, lemezlakatos munkákat.
2020, ápr 30 | Érdekességek, Ismeretterjesztő
A modern építészet legfőbb jellemzője a rendeltetés gondos elemzésén alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelő funkcionális alakítás. Többféle irányzat él egymás mellett, közös vonásuk, hogy a teret geometrikus formákra egyszerűsített alapelemekből építik fel, a funkciónak megfelelően. Az építészek jelmondata: „Csak az lehet modern, ami célszerű, tárgyilagos, a használat követelményeinek pontosan megfelel, s formálja az anyag sajátosságait tiszteletben tartó szerkezet ésszerű rendjét.” Az alkotók az élettel szoros kapcsolatban álló, belső törvényszerűségek által meghatározott építészet megvalósítására törekedtek. A belülről kifelé építkezés elvét követték, azaz a belső térre jellemző az egyszerűség, formai és funkcionális tisztaság, a környezethez azonban (tájolt) szervesen kapcsolódik.
2020, ápr 29 | Érdekességek, Ismeretterjesztő
Az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválság után a kijózanodott építtető racionálisabb építészeti igényeket fogalmazott meg. S ezek éppenséggel találkoztak azokkal a lehetőségekkel, melyeket a Bauhausban nevelkedett, illetve annak eredményeire figyelő fiatal magyar építésznemzedék kínált.
Ugyanebben az időpontban az építőtechnika is jelentőset lépett előre. A korábban még csak egyes épületszerkezetekre korlátozódó vasbeton építés most általánosan elterjedt, növekedett az építésgépesítés, korszerűsödött és kibővült a szak- és szerelőipar. A hazai ipar a külföld segítsége nélkül is képessé vált bonyolultabb alkotások megvalósítására.
Ez az időszak a modern építészeti kísérletek, alkotások fokozatos társadalmi elfogadásának időszaka is.
2020, ápr 28 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Milyen változást hoz majd a válság az építészetben, az ipari kivitelezésekben?
Ha ránézünk a 20. század első felére, akkor láthatjuk, hogy az első világháború utáni évtizedek az építészeti szemléletváltozás évei voltak. A szemlélet átalakulását a társadalmi változtatásokat sürgető elmaradottság, a gazdasági körülmények és a műszaki fejlődés befolyásolták.
A kereskedelmi és ipari létesítményeknek nem tulajdonítottak építőművészeti szerepet. Természetes, hogy a csarnokszerkezethez épülő architektúrák puritánok voltak.
Az ipari építészet alkotásai – a puritán megjelenés miatt – fokozat nélküli átmenetet biztosítanak a fejlődés 1930 körül következő nagy lépcsőjénél az új építészet kibontakozása felé.
