2020, jún 29 | Ismeretterjesztő, Szakmai
Szinte lehetetlen összeszámolni, hány építész járult hozzá ahhoz, hogy a városok elnyerjék jelenlegi formájukat, közülük az egyik legnagyobb hatású kétségtelenül Antoni Gaudí. Barcelona Gaudí nélkül nem lenne ma az, ami: színes és innovatív, formás és fényes, a mester mindegyik épülete egy-egy történetet mesél el.
Gaudí művészete egyedi, eredeti, amit Gaudí azzal magyaráz, hogy az eredetiség a dolgok eredetéhez való visszatérésből fakad, emellett pedig állandó kísérletezésre van szükség a legmegfelelőbb forma megtalálásához.
A páratlan életművet Rainer Zerbst művészkritikus a Gaudí. The Complete című könyvben foglalta össze. A könyv 368 oldalon keresztül tárja elénk Gaudí zsenijét, a folyamatot, amelyben az építész a természet, a vallás és az új anyagok innovatív kombinációjával létrehozta saját, egyedi stílusát.
2020, máj 18 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Ha van kulturális örökség, amit még a modern építészetnél is mostohábban kezel az utókor, akkor az a 20. század második felének ipari építészete. Legtöbbjüket megépültükkor sem tartották sokra:
eszközök voltak, amelyek gyorsan elavuló technológiákat szolgáltak ki. Sokan ma is csak a környezetpusztító létesítményt látják bennük, egy letűnt, sötét kor emlékeit. Pedig számos ipari épületben rengeteg ötlet, szellemesség, sőt, szépség lakozik. Haba Péter Magyar Ipari Építészet 1945-1970 című könyve tökéletes kalauza a robusztus épületek rejtett kincseinek. Nem pusztán adattár, amely felsorolja a korszak fontos alkotásait, hanem példákon keresztül bemutatja, hogyan működött akkoriban az ipari építészet, az építőirodák – mindenek előtt az IPARTERV –, sőt maga az ipar is. A könyv elsősorban nem laikusoknak szól, hiszen az egyszerű városnézők szempontjának bevezetése megduplázta volna a terjedelmét. Ettől függetlenül érdekes, olvasmányos szakkönyvet vehetünk kezünkbe, amelyben számos neves építész váratlan munkáit ismerhetjük meg.
2020, máj 16 | Érdekességek, Szakmai, Trend
Szeretnénk eszmei és anyagi értelemben is fenntartható házat építeni? Őrfi József építészszakmai blogján részletezte, hogyan is fogjunk hozzá.
Először is, mit értünk fenntartható házon: olyan házat, amelynek „anyagai és szerkezetei előállításuk, beépítésük és használatuk során minimálisan terhelik a környezetet, a belőlük létrehozott épület ésszerű ráfordítással működtethető, végül elbontást követően a ház anyagai újrahasznosíthatók, vagy a környezetbe visszaforgathatóak lesznek”.
Fenntarthatóság szempontjából vissza kell nyúlnunk a gyökerekig: a legjobb példák a parasztházak, amelyek természetes, újrahasznosítható anyagból készültek, mint a vályog, kő, fa falak, nád, cserép tető, stb. A következő fontos állomásunk a hőszigetelés, amely kerülhet kívülről a teherhordó falakra, vagy a teherhordáshoz szükséges tartóváz közé, esetleg maga a teherhordó fal képes szigetelni.
Tetőtereknél jellemzően a tartóváz közé kerül a szigetelés. A tömeges megoldás érdekében érdemes vizsgálni, mit lehet elhagyni a fenti szerkezetekből. „Mivel a nyersanyag utánpótlásuk véges, szállításuk és beépítésük nehézkes, leginkább a tömör, nagy súlyú szerkezetek elhagyásával lehetne nagyot könnyíteni az építések folyamatán. Azok az épületek, amelyek teherhordó szerkezete könnyű, vázas rendszerű, és a falakat maga a hőszigetelés tölti ki, kis energiával kifűthetőek. A könnyebb súlyuk miatt ráadásul az építésük is könnyebb lesz, így valószínűnek tartom, hogy errefelé kell majd keresgélni a jövő jellemző technológiáját.”
Akár tartószerkezetre, akár szigetelésre gondolunk, óriási lehetőségek állnak még a növényi alapanyagok előtt. Jegyezzük meg: nemcsak családi ház léptékben működik a fából-házat koncepció, de sok esetben már 4-5 emeletes modern házakat, akár egész városrészeket is fa vázszerkezettel terveznek.
2020, máj 14 | Szakmai, Trend, Újdonság
A technológia rengeteg ponton hasznos módon szolgálja ki az életünket. Hiszen az ember hajlamos arra, hogy pazarolja az energiát. Például nyitva felejti az ablakot, égve hagyja a lámpát, túl magasra
állítja be a termosztátot, mert fázik.
Az intelligens épület (intelligent building) olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait, vagy az üzemeltetést.
Ezeknek a rendszereknek is több fajtája van:
- központi intelligencia,
- elosztott intelligencia valamint
- összetett intelligencia használatával működtetik az épületek berendezéseit, vagy fogadják azok jelzéseit.
Az épületek működhetnek folyamatos emberi ráhatással, érzékelők paraméterei alapján, vagy az intelligenciát hordozó vezérlőkre letöltött szoftverek segítségével, távfelügyeletről; külön-külön, de akár egyszerre is.
Okos otthon (smart home)
Az intelligens otthonba egy központi vezérlőegység kerül telepítésre, amely azután egyfajta agyként vezérli majd a ház rendszereit. Ehhez csatlakoznak különféle módokon a fűtés, a világítás, a zárak,
mintha csak e rendszer testrészei volnának.
Okos iroda (smart office)
Egy magasabb szintű üzemeltetést lehetővé tevő technológiai alapú megoldás és az irodai kényelem fokozására is képes. Segítségével megoldható komplex adatgyűjtés az épület üzemeltetéséhez kapcsolódóan. Akár a helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás. A hűtés/fűtés automatikus kialakítása, amely komoly mennyiségű energiát képes megspórolni. Világítás szabályozás, valamint olyan rendszerek kialakítása, amelyek a természetes napfényt imitálják. A konferencia, vagy tárgyalótermek automatizációja, ahol a prezentáció elindításának hatására a rendszer automatikusan beállítja a teremben a fényerőt és a hangerőt egyaránt. A napsütésnek megfelelő árnyékolás, amikor a tűző nap fénye nem vakít el az asztalodnál.
Okos város (smart city)
Ez a kifejezés a magyar Digitális Jólét Program 2.0-ban is fontos helyet kapott. De a világban is számos megoldás születik okos város projektek kiszolgálására. Intelligens jegyásárlási rendszerek, automatikus, követő közvilágítási rendszerek, személyfelismerő és követő szolgáltatások. Az „okos városok” lényege, hogy élhetőbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó és azokat kiszolgáló települések jöhessenek létre.
2020, máj 12 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A klímaberendezések nem túl környezetbarát megoldások, ezért hoztunk néhány olyan tippet, amely elősegíti, hogy kevesebbet kelljen használni ezeket a gépeket.
Árnyékolás.
Ne jusson be a meleg az épületbe. A meleg kint tartásának egyik legpraktikusabb módja, ha kívülről árnyékolunk. Ha már odatűz a nap, húzzuk le a redőnyt, nyissuk ki a napellenzőt vagy éppen engedjük le a naphálót. Forró a kinti levegő esetében érdemes az ablakot csukva tartani, míg enyhül a hőség.
Növények.
A növények az épített környezetünkkel ellentétben nem forrósodnak fel és nem szívják magukba a hőt, sőt még árnyékolnak is. Következésképp kellemesebb mikroklímát teremtenek. gondoljunk csak bele, egy nagyobb árnyas parkban akár néhány fokkal is alacsonyabb értéket mutatnak a hőmérők, mint pár utcával odébb, a házak között.
Éjszakai szellőztetés.
Amint lemegy a nap kezdhetünk neki a jó alapos átszellőztetésnek, lehetőleg kereszthuzattal. Ezt mind az esti enyhülés, mind a hajnali, kellemesen hűs levegő idején érdemes megtenni, klíma nélkül is szépen lehűti az épületet.
+1 érdekesség:
Okos iroda (smart office) Pici kitekintést jelent az a tény, hogy már léteznek olyan épületek, amelyek képesek automatikusan, emberi beavatkozás nélkül monitorozni és beavatkozni az üzemeltetésbe. Olyan adatokat gyűjtenek, mint fűtések, hűtések, árnyékolások, riasztások, megfigyelőrendszerek és vagyonvédelem, valamint a közművek használata, az épület állaga, a ki és belépők forgalma. Az adatok birtokában pedig be tudnak avatkozni a működésbe úgy, hogy minél kevesebb energiát fogyasszon a létesítmény.
2020, máj 10 | Ismeretterjesztő, Szakmai
Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat, melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott fémfelület roncsolódik. Maga a szó latin eredetű: corrosio azaz megrágást jelent.
A korrózió elleni védekezést két nagy csoportra lehet bontani. Létezik aktív és passzív védelem. A passzív védelem fő jellemzője az, hogy olyan védőbevonatot alakítunk ki a fém felületén, ami csak addig véd, amíg meg nem sérül. Ennek az eljárásnak három típusa létezik. Lehet a fémet úgyis védeni a környezet káros hatásaitól, hogy bizonyos lakkokkal, műanyaggal vagy zománccal vonjuk be. Ezt az eljárást nevezzük szinterezésnek. A fémeket akár egyszerűen le is festhetjük. Elektrokémiai korrózióvédelem szempontjából passzív védelem az is, ha a fémet anódnak kapcsoljuk és azt elektrolizálva vastagítjuk meg a fémet védő oxidréteget. Ez a folyamat az eloxálás. Az ilyen bevonatok tehát csak a sérülésig védenek. Ezért csak olyan esetekben használatosak, amikor a felület nincs kitéve sérülés veszélyének. Ilyen például a fehérbádog (ónozott vaslemez), amelyet konzervdobozok készítésére használnak.
Léteznek aktív védekezési módok. Ez a jelenség megy végbe, amikor egy földbe ásott vascsövet kötünk össze egy magnéziumtömbbel. Az eljárás során a lassan oxidálódó, oldódó magnéziumtömböt időnként pótolni kell. Az ilyen típusú védekezési mód meglehetősen drága, ezért kevésbé elterjedt. Vannak azonban esetek, amikor nem kínálkozik más lehetőség, például tartósan a talajban levő, acélból készült csővezetékek, és a közismert, tartályos rendszerű (nem átfolyós) villanybojlerek.
Az aktív és a passzív korrózióvédelmet kombinálja az a megoldás, amikor a védendő vastárgyat bevonják a reakcióképesebb fémmel. Ilyen célból általában cinkbevonatot rétegeznek az acél felületére. Az ilyen tárgy neve „horganyzott” vagy „cinkbevont” acél. Ebből készül például a tetők bádogozására használatos lemezek nagy része, illetve a drótkerítés. A cink (régies nevén: horgany) önmagában védelmet nyújt, mivel felszínén összefüggő oxidréteg alakul ki, amely a csapadékvíz és a levegőben levő oxigén károsító hatásától elszigeteli a tárgyat. Ha a cinkbevonat megsérül, akkor is a védőfém fog oxidálódni, és így megvédi a bevont vastárgyat.
