2020, okt 22 | Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Hogyan újulnak meg a régi ipari ingatlanok, mi minden befolyásolja ezt? Az alábbiakban ebből szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.
Fontos dolog, hogy a régi ipari ingatlanok újrahasznosításáról gondoskodjunk, adott esetben a környezeti károk mentesítésével foglalkozzunk. Az egykori ipari termelés, korabeli technológiák hatásait a területek magukon hordozzák, ezek az úgynevezett barnamezős területek.
A terület szennyezettségének mértéke egyértelműen hatással van annak gazdasági értékére és megújulásának lehetőségeire. A tervezési szakaszban figyelembe veszik az épületek építészeti jellemzőit történelmi értéküktől az állapotukig.
Összegyűjtik, hogy hol milyen beavatkozásokra van szükség, valamint korabeli leírásokból (melyek sokszor például német nyelven állnak rendelkezésre) tájékozódnak az esetleges rejtett tulajdonságaikról.
Amikor funkcióváltási szándék is áll a munkálatok hátterében, akkor fontos kérdés, hogy az újjáépülő komplexum, milyen mértékben őrzi meg a korábbi rendeltetésére jellemző jegyeket. Izgalmas építészeti, belső építészeti megoldásokhoz vezethetnek ezek a kihívásokkal teli folyamatok.
2020, okt 2 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Mivel erősödő igény, hogy az épületek karcsúbbak legyenek, egyre nagyobb szilárdságú betonból kell építeni a szerkezeteket. Magas minőségű, érzékeny anyaggá válik a beton, amely a víz után a második leggyakrabban használt anyag a Földön. Nem statikus anyag lesz a jövőben, hanem olyan intelligens matéria, amely információt közöl magáról. Érzékelőket kevernek bele, amelyek a megkeverés helyétől a beépítés helyszínéig informálják a beépítőt a beton tulajdonságairól, például arról, elérte-e e zsaluzáshoz megfelelő szilárdságot. Ezt követően pedig az épület üzemeltetőinek nyújt majd információt, akár évtizedeken keresztül.
Párhuzamos igény, hogy a betongyártás egyre zöldebbé, környezettudatosabbá, fenntarthatóbbá váljon, így a szenzorok mellett egyre több újrafelhasznált anyagot kevernek majd az intelligens, környezetbarát betonba.
2020, szept 23 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
A cementgyártók egyre inkább próbálnak környezetbarát új termékekkel piacra lépni, sőt a betonipar hagyományosan igyekszik a cement használatát minimalizálni. A betonba kevert cement mennyiségének csökkentése ugyanis nemcsak a környezetvédelem, hanem a beton ára miatt is régóta fontos cél, mivel annak előállítása energiaigényes, és ezáltal drága, illetve környezetszennyező folyamat.
Évtizedekkel ezelőtt leginkább még a szénerőművek működése során keletkező pernye, illetve az acélgyártás melléktermékeként kialakuló salak volt használható a cement helyettesítésére. Mára azonban egyre kevesebb erőművet fűtenek szénnel, és az acélgyártás is sokfelé visszaszorulóban van, ami szintén olyan újításokra kényszeríti a betongyártókat, mint például az üveghulladékból készült por bekeverése.
2020, szept 14 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Egyre fontosabb az építőiparban a természetes és környezetbarát anyagok használata. Szerencsére ezeknek az anyagoknak az ára is folyamatosan csökken, így többen és többen döntenek úgy, hogy az építkezés során fontos szempont a környezettudatosság is.
Az elmúlt pár évtized az építőipar fellendülésével párhuzamosan a világ egy jelentős részén a természetes építőanyagok háttérbe szorulásáról is szólt. Eltűnt a vályog, a szalma, sok helyen a fa, ezek helyét átvette a beton.
Ki gondolta volna akár 100 éve, hogy egyszer hiány lesz homokból vagy hogy a csak hatalmas energiabefektetéssel előállítható cement lesz az egyik uralkodó anyag? Az elmúlt években világossá vált, hogy ez a tendencia nem folytatható, egyre többen kezdtek visszatérni a természetes építőanyagokhoz.
Csökkenő árkülönbség
A folyamatot segíti az is, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt a környezetbarát építőanyagok 30-50 százalékkal voltak drágábbak, ez mostanra a felére csökkent és úgy tűnik, ez már elég volt a jelentős változáshoz.
Mit válasszunk?
A kérdés az, milyen építőanyagot érdemes választani, ha az embernek fontos a környezete. Szerencsére ma már egyre nagyobb a választék.
Az ilyen téglák teljes életciklusuk során sem jelentenek veszélyt az ökológiai egyensúlyra. Ráadásul meglepően kevés energia kell az építőanyagok előállításához, gyakorlatilag nincs melléktermék, azaz csökken a természeti környezet terhelése.
A „fehér tégla” 2000 óta a falazóelemek között egyedülállóként elismert Környezetbarát termék, mely segíti a földi élet feltételeinek megőrzését.
2020, szept 7 | Alrendszerek, Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai, Trend
Nem csak a tél közeledtével érdemes foglalkozni a hőszigetelés témájával, hanem azért is, mert 2021-től új, az eddiginél szigorúbb épületenergetikai szabályozás lép életbe.
Mit érdemes tudni róla? Minden olyan épületre vonatkozik, aminek a kulcsátadása 2021. január 1. után van.
A szigetelés természetesen már a falaknál elkezdődik. A falazóelemek piacán sokrétű választékkal találkozunk. Érdemes hát több forrásból utánanézni, hogy melyiket válasszuk, mert páratechnikai, környezetvédelmi szempontok is felmerülnek az anyagi és ízlésbeli elvárások mellett.
Ha már megvan a fal, akkor ugyancsak sokszázezer forintról beszélünk, amikor a szigetelő anyagok között válogatunk. A kőzetgyapot még mindig jó választásnak tűnik, hiszen ennek köszönhetően elkerülhető a penészedés. Kezd helyet követelni magának az üveggyapot is, de itt és most nem dolgunk, hogy pontot tegyünk nagy kőzetgyapot kontra üveggyapot vita végére. A választásnál az alábbi szempontok kerülnek latba. Legyen jó a hőszigetelésben, legyen kellően stabil szerkezetű, nem éghető, akusztikailag kedvező tulajdonságú és egyszerűen felhasználható.
Az ásványi hőszigetelő lapok például azért érdekesek, mert tulajdonképpen a legegyszerűbb módon, levegővel hőszigetelnek. A millió apró pórus közé zárt levegővel teremtik meg a szigetelést. Éppen ezért a párát is áteresztik, ami nagyon nem mindegy, ha a lakásban vagy házban a belső térben megfelelő természetes klímát szeretnénk.
Szóval a hőszigetelés egyre fontosabb lesz, nem árt tehát alaposan átgondolni a kérdést, mielőtt belevágnánk.
2020, júl 3 | Érdekességek, Kert, Szakmai, Trend, Újdonság
Elkészült Európa legnagyobb zöld homlokzata Düsseldorfban, a főszerepben pedig a gyertyán. Az új irodaház homlokzatát harmincezer növénnyel borította be, az így létrejött nyolc kilométer hosszúságú felület jelenleg Európa legnagyobb zöld homlokzata. Az ötszintes iroda zöld felületét a land art elemei inspirálták, az építésziroda pedig reméli, hogy az épület sokak számára követendő példa lesz a fenntartható városfejlesztés terén.
A 41 370 m²-es alapterületű, trapéz alakú épület homlokzatát teljes mértékben gyertyánnal futtatták be, amely a stúdió kutatása szerint 80 lombhullató fának megfelelő ökológiai haszonnal jár. Emellett a növény őshonos, télen is megtartja levelét, ellenáll az erős szélnek, és évente maximum háromszor kell csak megnyírni.
A projekt megvalósítása során az építészek számos kihívással találkoztak, és bíznak abban, hogy fejlesztésük példát mutat másoknak.
