2020, máj 24 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Újdonság
Koppenhága lesz 2023-ban az Építészvilág Fővárosa – döntött az UNESCO és az Építészek Világszövetsége (UIA). Ezzel párhuzamosan a dán fővárosban rendezik majd az Építészek Világkongresszusát is. Koppenhága a második építészeti főváros lesz Rio de Janeiro után.
A projekt azonban nem indul jól: a koronavírus-járvány miatt a riói programokat egy teljes évvel el kellett halasztani, vagyis nem idén, hanem 2021. július 18-22-ig rendezik majd meg. A háromévente rendezett esemény kísérőrendezvénye a Kongresszus, amelynek egyik célja segíteni az adott város építészeti örökségének megőrzését, és új szinergiákat keresni építészet és kultúra közt.
Koppenhága győztes pályázata „Fenntartható jövőképek – senkit sem hagyunk hátra” jeligével futott. A programok középpontjában „az építészet szerepe a fenntartható várostervezésben” lesz majd, és úgy mutatja be az építészetet, mint az ENSZ 2030-ra kitűzött 17 fenntartható fejlődési célja elérésének egyik kulcsfontosságú eszközét. A dán építészet ebben valóban a világ élvonalában van, bőven elég a Bjarke Ingels-féle CopenHill környezetbarát, sípályával megspékelt erőműre gondolni.
2020, máj 18 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Ha van kulturális örökség, amit még a modern építészetnél is mostohábban kezel az utókor, akkor az a 20. század második felének ipari építészete. Legtöbbjüket megépültükkor sem tartották sokra:
eszközök voltak, amelyek gyorsan elavuló technológiákat szolgáltak ki. Sokan ma is csak a környezetpusztító létesítményt látják bennük, egy letűnt, sötét kor emlékeit. Pedig számos ipari épületben rengeteg ötlet, szellemesség, sőt, szépség lakozik. Haba Péter Magyar Ipari Építészet 1945-1970 című könyve tökéletes kalauza a robusztus épületek rejtett kincseinek. Nem pusztán adattár, amely felsorolja a korszak fontos alkotásait, hanem példákon keresztül bemutatja, hogyan működött akkoriban az ipari építészet, az építőirodák – mindenek előtt az IPARTERV –, sőt maga az ipar is. A könyv elsősorban nem laikusoknak szól, hiszen az egyszerű városnézők szempontjának bevezetése megduplázta volna a terjedelmét. Ettől függetlenül érdekes, olvasmányos szakkönyvet vehetünk kezünkbe, amelyben számos neves építész váratlan munkáit ismerhetjük meg.
2020, máj 12 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
A klímaberendezések nem túl környezetbarát megoldások, ezért hoztunk néhány olyan tippet, amely elősegíti, hogy kevesebbet kelljen használni ezeket a gépeket.
Árnyékolás.
Ne jusson be a meleg az épületbe. A meleg kint tartásának egyik legpraktikusabb módja, ha kívülről árnyékolunk. Ha már odatűz a nap, húzzuk le a redőnyt, nyissuk ki a napellenzőt vagy éppen engedjük le a naphálót. Forró a kinti levegő esetében érdemes az ablakot csukva tartani, míg enyhül a hőség.
Növények.
A növények az épített környezetünkkel ellentétben nem forrósodnak fel és nem szívják magukba a hőt, sőt még árnyékolnak is. Következésképp kellemesebb mikroklímát teremtenek. gondoljunk csak bele, egy nagyobb árnyas parkban akár néhány fokkal is alacsonyabb értéket mutatnak a hőmérők, mint pár utcával odébb, a házak között.
Éjszakai szellőztetés.
Amint lemegy a nap kezdhetünk neki a jó alapos átszellőztetésnek, lehetőleg kereszthuzattal. Ezt mind az esti enyhülés, mind a hajnali, kellemesen hűs levegő idején érdemes megtenni, klíma nélkül is szépen lehűti az épületet.
+1 érdekesség:
Okos iroda (smart office) Pici kitekintést jelent az a tény, hogy már léteznek olyan épületek, amelyek képesek automatikusan, emberi beavatkozás nélkül monitorozni és beavatkozni az üzemeltetésbe. Olyan adatokat gyűjtenek, mint fűtések, hűtések, árnyékolások, riasztások, megfigyelőrendszerek és vagyonvédelem, valamint a közművek használata, az épület állaga, a ki és belépők forgalma. Az adatok birtokában pedig be tudnak avatkozni a működésbe úgy, hogy minél kevesebb energiát fogyasszon a létesítmény.
2020, máj 10 | Ismeretterjesztő, Szakmai
Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat, melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott fémfelület roncsolódik. Maga a szó latin eredetű: corrosio azaz megrágást jelent.
A korrózió elleni védekezést két nagy csoportra lehet bontani. Létezik aktív és passzív védelem. A passzív védelem fő jellemzője az, hogy olyan védőbevonatot alakítunk ki a fém felületén, ami csak addig véd, amíg meg nem sérül. Ennek az eljárásnak három típusa létezik. Lehet a fémet úgyis védeni a környezet káros hatásaitól, hogy bizonyos lakkokkal, műanyaggal vagy zománccal vonjuk be. Ezt az eljárást nevezzük szinterezésnek. A fémeket akár egyszerűen le is festhetjük. Elektrokémiai korrózióvédelem szempontjából passzív védelem az is, ha a fémet anódnak kapcsoljuk és azt elektrolizálva vastagítjuk meg a fémet védő oxidréteget. Ez a folyamat az eloxálás. Az ilyen bevonatok tehát csak a sérülésig védenek. Ezért csak olyan esetekben használatosak, amikor a felület nincs kitéve sérülés veszélyének. Ilyen például a fehérbádog (ónozott vaslemez), amelyet konzervdobozok készítésére használnak.
Léteznek aktív védekezési módok. Ez a jelenség megy végbe, amikor egy földbe ásott vascsövet kötünk össze egy magnéziumtömbbel. Az eljárás során a lassan oxidálódó, oldódó magnéziumtömböt időnként pótolni kell. Az ilyen típusú védekezési mód meglehetősen drága, ezért kevésbé elterjedt. Vannak azonban esetek, amikor nem kínálkozik más lehetőség, például tartósan a talajban levő, acélból készült csővezetékek, és a közismert, tartályos rendszerű (nem átfolyós) villanybojlerek.
Az aktív és a passzív korrózióvédelmet kombinálja az a megoldás, amikor a védendő vastárgyat bevonják a reakcióképesebb fémmel. Ilyen célból általában cinkbevonatot rétegeznek az acél felületére. Az ilyen tárgy neve „horganyzott” vagy „cinkbevont” acél. Ebből készül például a tetők bádogozására használatos lemezek nagy része, illetve a drótkerítés. A cink (régies nevén: horgany) önmagában védelmet nyújt, mivel felszínén összefüggő oxidréteg alakul ki, amely a csapadékvíz és a levegőben levő oxigén károsító hatásától elszigeteli a tárgyat. Ha a cinkbevonat megsérül, akkor is a védőfém fog oxidálódni, és így megvédi a bevont vastárgyat.
2020, máj 8 | Érdekességek, Ismeretterjesztő, Szakmai
Az építők napja
A hagyományok szerint több mint ötven éve minden év június első vasárnapján ünnepli közel 300 ezer építő- és építőanyag-iparban dolgozó az Építők Napját.
Ezt a napot június első vasárnapján tartják Magyarországon az 1897. június 6-7-i első magyar Építőmunkás kongresszus tiszteletére. A kongresszust Bokányi Dezső (1871-1940) magyar író, újságíró, fordító, eredeti szakmája szerint kőfaragó nyitotta meg, aki megalapította az építőmunkások szervezetét (MÉMOSZ), melynek elnöki tisztét is betöltötte.
Ezen a napon megemlékeznek az építőipar területének mindazon dolgozóiról is, akik már nem lehetnek köztük.
Az ünnep alkalmából évről-évre kitüntetéseket, okleveleket adnak át a szakma kiválóságainak. Ez egy olyan nap amikor az egész ország köszönti az építőket, akiknek áldozatos szellemi és kétkezi
munkájától függ épített környezetünk minősége. Az építés egy olyan folyamatos tevékenység, mely évszázadok egymásra halmozódó tapasztalatait foglalja magába és fejleszti minden időben a kor
igényeinek megfelelően; és próbálja a teljességet előállítani. mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke 2019-ben
A lakáskultúra világnapja
Ezt a napot 1994 óta június első szombatján hazánkban is megünnepeljük, hiszen Európai Bútorkereskedõk Szövetsége e napon ünnepli a lakáskultúra napját. Hiszen nem csak a külcsín, hanem a belbecs is számít.
A FENA, vagyis a Bútorkereskedők Európai Szövetsége a múlt század derekán jött létre. A tevékenységének egy része szigorúan szakmai: a bútorkereskedők és a társszakmák érdekeit védi, mégpedig európai szinten. A nemzeti tagszervezetek szövetsége arra törekszik, hogy kontinensünk bútorgyártói és a szakkereskedők kedvező üzleti és jogi környezetben tevékenykedhessenek. Igen jelentős a tagsága, az ágazaton belül több mint 100 000 céget képvisel. A FENA tevékenysége azonban nem merül ki ennyiben.
A bútorkészítés ugyanis egy olyan jellegzetes szakma, amelynek képviselői egyformán fontosnak tartják a hagyományok ápolását, a múlt tiszteletét és az újítást, az innovációt, az emberek életét kényelmesebbé tévő fejlesztéseket. A szervezet vezetősége éppen ezért döntött úgy, hogy június első szombatja legyen a lakáskultúra világnapja. A Bútorkereskedők Európai Szövetsége azóta is ezen a napon ünnepli mindazokat a trendeket és hagyományokat, amelyek révén egyre többen élhetünk meghitt otthonokban.
2020, máj 6 | Érdekességek, Ismeretterjesztő
Egy gyáripari terület új kulturális funkciókkal
2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt. Ennek az eseménynek a keretében újult meg a Zsolnay Negyed a városban és kapott új funkciókat.
Zsolnay Miklós által alapított gyárat fia Vilmos tette világhírűvé. A porcelángyártást olyannyira felzárkóztatta a korabeli ipar élvonalához, hogy az 1878-a Párizsi Világkiállításon a magyar Zsolnay Gyár nyerte le a kiállítás aranyérmét, vagyis a „Grand Prix”-t. A család élete olyannyira egybefonódott a gyárral, hogy otthonaik is a gyár területén kaptak helyet. Természetesen ezek az épületek mind- mind a gyár remek műveit hordozzák. Mint például a „Dozsó ház”, későbbi nevén Zöld ház, amelynek tetőcserepei szembeötlő módon mutatják, milyen különleges helyen épült.
A munkálatok során a szakemberek több különleges kihívást oldottak meg. Ilyen volt a ház tetőcserepeinek cseréje. Az 1800 m 2 -es tetőfelületre az eredeti színminta alapján egyedileg gyártott hódfarkú cserepek egy hazánkban közismert kerámia tetőcserépgyártó modern szlovéniai gyárában készülnek, a különleges formájú gerinccserepeket pedig ugyanezen gyártó békéscsabai gyárában állították elő. Ez mintegy 58 000 db íves vágású hódfarkú kerámia tetőcserepet, 700 db nagyméretű és 110 db kisméretű gerinccserepet, valamint további kiegészítőket jelentett.
Az épület ma a Bóbita Bábszínház otthona. Az ipar csodálatos képessége, hogy a korának építőpari élvonalát képviselő épületet évszázadokkal később képes volt úgy megújítani, hogy még nagyon- nagyon sokáig élő példaként szolgáljon egy kiváló és a munkája iránt elhivatott család szakértelméről.
