A társadalmi távolságtartás parkja

A társadalmi távolságtartás parkja

Itt a nyár, az országok sorra oldják fel a koronavírus járvány miatt bevezetett kijárási korlátozásokat, az emberek pedig özönlenek ki a szabadba. Egy osztrák építész iroda erre reagálva mutatta be annak a buja, labirintusra hajazó parknak a tervét, amelynek kialakításakor a fő szempont a társadalmi távolságtartás szabályainak betartása, a szabadban való biztonságos tartózkodás elősegítése volt. A Parc de la Distance egy nagy ujjlenyomatot mintáz meg, amelyben a zöld sövények irányítják az emberek mozgását, lépteit.

A városokban kialakított parkok és kertek megteremtik a lehetőséget a természetbe vágyó emberek számára a kikapcsolódásra és feltöltődésre, most azonban a feloldások ellenére is sokan kivárnak, és nem hagyják el otthonukat a védőoltás bevezetéséig – noha szükségük lenne a természetközeli élményre. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy milyen lenne az a park, amelyet az egészségügyi helyzetnek megfelelően alakítottak ki? És mit tanulhatunk egy olyan helytől, amelynek a járvány elmúlta után is van létjogosultsága?

Már megvan a 2023-as év építészeti fővárosa

Már megvan a 2023-as év építészeti fővárosa

Koppenhága lesz 2023-ban az Építészvilág Fővárosa – döntött az UNESCO és az Építészek Világszövetsége (UIA). Ezzel párhuzamosan a dán fővárosban rendezik majd az Építészek Világkongresszusát is. Koppenhága a második építészeti főváros lesz Rio de Janeiro után.

A projekt azonban nem indul jól: a koronavírus-járvány miatt a riói programokat egy teljes évvel el kellett halasztani, vagyis nem idén, hanem 2021. július 18-22-ig rendezik majd meg. A háromévente rendezett esemény kísérőrendezvénye a Kongresszus, amelynek egyik célja segíteni az adott város építészeti örökségének megőrzését, és új szinergiákat keresni építészet és kultúra közt.

Koppenhága győztes pályázata „Fenntartható jövőképek – senkit sem hagyunk hátra” jeligével futott. A programok középpontjában „az építészet szerepe a fenntartható várostervezésben” lesz majd, és úgy mutatja be az építészetet, mint az ENSZ 2030-ra kitűzött 17 fenntartható fejlődési célja elérésének egyik kulcsfontosságú eszközét. A dán építészet ebben valóban a világ élvonalában van, bőven elég a Bjarke Ingels-féle CopenHill környezetbarát, sípályával megspékelt erőműre gondolni.

Popkultúra az építészetben Dél-Koreában

Popkultúra az építészetben Dél-Koreában

A szöuli Gangnam negyed a Times Square koreai változata, ami rizsföldből az 1988-as szöuli olimpia hatására óriási fejlődésnek indult, napjainkban az épületek falait ellepték a LED képernyők, és itt található a SM Town Coex Artium, amelyet a K-pop Mekkájának is neveznek.

Az épületet most egy nyolcvan méter széles és huszonhárom méter magas elektronikus kijelző öleli körbe, amely a hallyu t, vagyis a koreai kulturális hullámot idézi meg. A hallyu kialakulása a 80-as években komoly társadalmi és kulturális változások időszaka volt Dél-Koreában. Ekkor nyomultak be a hollywoodi és külföldi filmek és műsorok a koreai piacra, a koreai filmstúdiók jó része pedig csődbe ment. Aztán amikor a Jurassic Park egymaga annyi bevételt termelt, mint amennyit másfél millió koreai Hyundai autó eladása, akkor a döntéshozók is belátták, hogy nem jó ötlet elsorvasztani a hazai filmgyártást.

1995-ben külön testületet állítottak fel a hazai filmes ipar fellendítésére, belepumpáltak egy csomó pénzt a szektorba, ez pedig magával hozta a koreai hullám betörését a kultúra más területeire is. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy egyre több helyi kulturális márka válik globális branddé, elég ha a K-pop nemzetközi térhódítására gondolunk, benne olyan előadókkal, mint PSY a Gangnam Style-lal, vagy az EXO nevű fiúcsapat.

Ezt a kulturális robbanást idézi most meg a d’strict tervező cég, amely a reneszánsz korig nyúlt vissza, a kijelzőn látható hullám létrehozására az anamorfózist hívta segítségül. A fogalom azokra a felismerhetetlenné torzított képekre utal, amelyek csak egy különös szemszögből, vagy egy rájuk helyezett tükörtárgy segítségével válnak újra láthatóvá. A kijelzőn látható hullám esetében a járókelők úgy érezhetik, mintha a víz áttörné az üveget, elárasztaná az utcát, az embereket pedig elnyelné. A projekt jól integrálja a virtuális tartalmat és a digitális technológiát, mindezt pedig az épített környezetbe ágyazva.

Hamarosan elkészül az összedőlt Morandi híd utódja Genovában

Hamarosan elkészül az összedőlt Morandi híd utódja Genovában

Az új hidat Renzo Piano tervezte, aki elkötelezett híve a modern és természetes építészetnek. Májusra az utolsó darabja is helyére került a Genova területén fekvő új Morandi hídnak, amelyet Renzo Piano tervezett meg, méghozzá teljesen ingyen, adomány jelleggel. A régi híd leomlása 43 ember életét követelte, az új híd tervezésére és felépítésére létrehozott cég, a Pergenova a múlt héten jelentette be, hogy az új konstrukció nemsokára készen van. A Morandi híd Genova két kerületét, Corniglianót és Sampierdarenát köti össze, és jelentős teherforgalmat és személyforgalmat bonyolít le belföldi és nemzetközi szinten egyaránt.

A hidat Ricardo Morandi tervezte, 1967-ben nyitották meg a forgalom előtt, 2018-ban azonban tragikus esemény főszereplőjévé vált: 210 méteres szakaszon leomlott, a balesetben pedig 43-an életüket vesztették. 2019 júniusában megkezdték a talpon maradt pillérek lebontását, a helyébe kerülő konstrukció megtervezésével pedig Renzo Piano-t bízták meg, aki egy minimalista, tartókábel nélküli acélhidat álmodott meg 43 lámpával, amellyel az áldozatok előtt tisztelegnek. A teljes beruházás a bontással együtt 403 millió euróba került.

Intelligens épületek

Intelligens épületek

A technológia rengeteg ponton hasznos módon szolgálja ki az életünket. Hiszen az ember hajlamos arra, hogy pazarolja az energiát. Például nyitva felejti az ablakot, égve hagyja a lámpát, túl magasra
állítja be a termosztátot, mert fázik.
Az intelligens épület (intelligent building) olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait, vagy az üzemeltetést.

Ezeknek a rendszereknek is több fajtája van:

  •  központi intelligencia,
  •  elosztott intelligencia valamint
  •  összetett intelligencia használatával működtetik az épületek berendezéseit, vagy fogadják azok jelzéseit.

Az épületek működhetnek folyamatos emberi ráhatással, érzékelők paraméterei alapján, vagy az intelligenciát hordozó vezérlőkre letöltött szoftverek segítségével, távfelügyeletről; külön-külön, de akár egyszerre is.

Okos otthon (smart home)

Az intelligens otthonba egy központi vezérlőegység kerül telepítésre, amely azután egyfajta agyként vezérli majd a ház rendszereit. Ehhez csatlakoznak különféle módokon a fűtés, a világítás, a zárak,
mintha csak e rendszer testrészei volnának.

Okos iroda (smart office)

Egy magasabb szintű üzemeltetést lehetővé tevő technológiai alapú megoldás és az irodai kényelem fokozására is képes. Segítségével megoldható komplex adatgyűjtés az épület üzemeltetéséhez kapcsolódóan. Akár a helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás. A hűtés/fűtés automatikus kialakítása, amely komoly mennyiségű energiát képes megspórolni. Világítás szabályozás, valamint olyan rendszerek kialakítása, amelyek a természetes napfényt imitálják. A konferencia, vagy tárgyalótermek automatizációja, ahol a prezentáció elindításának hatására a rendszer automatikusan beállítja a teremben a fényerőt és a hangerőt egyaránt. A napsütésnek megfelelő árnyékolás, amikor a tűző nap fénye nem vakít el az asztalodnál.

Okos város (smart city)

Ez a kifejezés a magyar Digitális Jólét Program 2.0-ban is fontos helyet kapott. De a világban is számos megoldás születik okos város projektek kiszolgálására. Intelligens jegyásárlási rendszerek, automatikus, követő közvilágítási rendszerek, személyfelismerő és követő szolgáltatások. Az „okos városok” lényege, hogy élhetőbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó és azokat kiszolgáló települések jöhessenek létre.

4 kerti trend, ami hódítani fog 2020-ban

4 kerti trend, ami hódítani fog 2020-ban

Csak úgy mint a divatban, vagy a lakberendezésben, a kerteket illetően is vannak évente változó trendek. Idén az alábbiak fognak hódítani:

A növényeket illetően, a minél nagyobb, annál jobb elve lesz a nyerő. Akár szoba- , akár kertinövényekről beszélünk, a grandiózus méret mindegyiknél igazán trendi lesz. Habár a gondozásuk kissé macerás lehet, a végeredmény biztosan magáért fog beszélni!

A fenntarthatóság jegyében sokan javasolják, hogy idén teljes talajszerkezetváltást csináljunk a kertünkben. A talaj minősége ugyanis nagyban növelhető, ha zöldhulladék komposztot is alkalmazunk az ültetések előtt.

A virágoknál visszajön a ’80-as évek trendje. Angliában a nyolcvanas évek kedvelt növényei voltak a vörösbegyvirág, azaz a nemesia és kanálajak, azaz diascia is, amelyek most mind nagy visszatérői lesznek a kerteknek, teraszoknak. A hosszú virágzási időszak, az édes illat, ami ezek körül a virágok körül kering nemcsak a kertek, de a közparkok kedvelt szereplőjévé válhatnak. Az előrejelzések alapján 2020-ban többen fognak saját gyümölcsöt és zöldséget termeszteni a környezet támogatása és a műanyag hulladék csökkentése érdekében. Ha a trendeket nézzük, akkor a chili paprika az egyik legnépszerűbb választás, gyakorlatilag egy hobbikertész otthonából sem hiányozhat. Ezt követi szorosan a bab, a borsó, a csicseriborsó, a lencse és a szója.

advanced-floating-content-close-btn